Elon Musk nemcsak üzleti sikert, hanem világszintű dominanciát akar elérni

A Starlink célja, hogy világméretű műholdas internet- és adatforgalmi hálózatot hozzon létre, amely gyakorlatilag lefedi az egész Földet – derül ki az Origo cikkéből. A Starlink és a SpaceX történetével és célkitűzéseivel foglalkozó cikk rámutat arra, hogy a projekt mögött álló Elon Musknak – aki manapság a világ leggazdagabb emberei közé tartozik – olyan ambíciói vanak, melyek tétje túlmutat az egyszerű űrkommunikáción. 

A Starlink projekt részeként akár 42 ezer műhold is pályára állítható, ami arra utal, hogy Musk nem csupán üzleti sikert, hanem dominanciát célzott meg. A globális kapcsolódás – ideértve az internetet, mobil és vezetékes hálózatokat, illetve műholdas rendszereket – jelenleg várhatóan évente akár ezermilliárd dolláros bevételt generál, és ez a szám tovább növekedhet a mesterséges intelligencia térnyerésével.

A cikk kiemeli, hogy az Egyesült Államok idén (2025-ben) rekordszámban, 154 műholdfellövéssel állította fel műholdas infrastruktúráját, messze megelőzve Kínát (69 fellövés) és Oroszországot (13). Emellett hasznosteher-mennyiség tekintetében az USA nagyjából 2293 tonnát juttatott az űrbe, ami kétszerese a 2023-as és tizennyolcszorosa a 2018-as értéknek. A dominancia alapja nagyrészt a Starlink stratégiájában rejlik.

A technológiai fölény lehetővé teheti Musk számára, hogy az internet, videó-, hang- és adatátvitel globális szinten egyetlen szereplő kezében összpontosuljon. Ez a helyzet azonban súlyos kérdéseket is felvet: vajon elfogadható-e, hogy egy személy, illetve egy, az Egyesült Államok infrastruktúrájára támaszkodó vállalat szinte monopóliumszerűen rendelkezzen a világ adatforgalmával? A cikk rámutat, hogy az állami szabályozások, adatvédelmi és versenyjogi mechanizmusok ma már több tekintetben idejétmúltnak tűnhetnek, miközben a technológiai fejlettség új hatalmi egyensúlyokat teremt.

Musk víziója szerint a Starlink nem csupán internetet biztosítana, hanem olyan hálózatot építene, amely másodpercenként 200 milliárd bit sebességgel működhet, és amely egy globális adatátviteli infrastruktúrát alkotna az űrben – felülmúlva minden földi hálózatot. Emellett a következő generációs műholdakba felhő- és mesterségesintelligencia-képes adatközpontokat terveznek integrálni, hogy az eddig földi adatközpontokban tárolt, több ezermilliárd adat helyett önállóan, az űrben is végezhető legyen az adatfeldolgozás, csökkentve az infrastruktúrával járó társadalmi és környezeti terheket (pl. víz- és energiafelhasználás).

Ha Musk tervei megvalósulnak, akkor egyedülálló befolyás alakulhat ki: a világ egész kommunikációs és adatforgalmi hálózata akár egyetlen magánvállalat kezében lehetne, ami politikai és biztonsági kockázatokkal is jár. A Starlink projektet elfogadó országok száma növekszik, ám még mindig vannak olyan államok, mint például Kína vagy Oroszország, amelyek nem fogadták el a rendszert. A kapcsolat az amerikai állam és Musk cégei között nagyon szoros, ami tovább árnyalja a helyzetet.

Összegzésként kijelenthető, hogy a Starlink és a SpaceX ambíciója messze túlmutat az egyszerű internetszolgáltatáson; olyan globális adat- és kommunikációs infrastruktúrát akar kiépíteni, amely gyakorlatilag lefedi a Földet, és amelynek következményei lehetnek a technológiai hatalom, az adatbiztonság és a szabályozás terén. A kérdés már nem csupán technológiai: kié lesz az adat, és ki irányítja a globális kommunikáció jövőjét? A teljes cikk az Origo honlapján olvasható.