A szarv nem harci kellék, inkább csak díszítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságtévhit A szarvak hozzá tartoznak a vikingekhez – gondolhatnánk. A vikingekhez, az észak harcias tengerjáróihoz hozzá tartozik a szarvakkal ellátott sisak. Az északiak fejdíszeit rendkívül gyakran ábrázolják így – ám ennek nincs történelmi alapja.
A vikingek korából, Kr. u. 900 tájékáról származó egyetlen harcisisak-leleten – amelyet az Oslói Egyetem kultúrtörténeti múzeumában lehet megtekinteni – ugyanis nincsenek szarvak. A sisak „csupaszsága” ugyan nem bizonyítja, hogy a vikingek soha nem hordtak szarvakat, viszont ha erre került sor, legfeljebb ünnepi díszként szolgáltak. Harc közben ugyanis egy ilyen fejdísz kétségtelenül hátrányt jelentett volna – hiszen az ellenség egyetlen ütéssel leverhette volna a sisakot.
De akkor vajon honnan származik a szarvas sisakot viselő vikingekről kialakult kép? A történészek erre a kérdésre egészen pontosan tudják a választ: népszerűségét Richard Wagner operája, a Nibelung gyűrűje, 1876-os ősbemutatójának köszönheti. Itt ugyanis az északi harcosok szarvas sisakokban léptek színpadra – de ez nem volt több a rendező művészi fantáziájánál.
Ám ha nem is harc közben, a vikingek italozásai során biztosan megjelentek a szarvak, amelyekben minden bizonnyal mézsört tároltak.
