Felsőoktatás: bizonytalan a jövő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A keretszámok átalakításával a kevesebb hallgató alapvetően kisebb állami támogatással jár. „Minden attól függ, hogy az egyes intézmények hogyan tudják kompenzálni önköltséges hallgatók bevonásával a kieső bevételeiket. Ennek érdekében igénybe vehetnek pályázati pénzeket, megcélozhatják a külföldi hallgatókat, vagy az eddigieknél fokozottabban próbálhatják bevonni a magántőkét” – nyilatkozta lapunknak Rostoványi Zsolt. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora hozzátette: „ebben az intézmények közt jelentős különbségek lesznek, regionálisan is nagy eltérések alakulhatnak ki.”
A rektor szerint külön probléma, hogy nem teljesen egyértelmű, milyen finanszírozási rendszerben működik jövőre a felsőoktatás. „Annyi biztos, hogy a normatív rendszer megszűnik, de az új rendszer pontosan még nem ismert.
A már bennlévő hallgatókra valószínűleg a normatív rendszer lesz továbbra is érvényes, az újonnan belépőkre pedig a képzési, fejlesztési és kiválósági alrendszerek forrásai állnak rendelkezésre. De hogy pontosan milyen ismérvek alapján, az egyelőre nem tudható.” Rostoványi Zsolt emlékeztetett: az intézményfejlesztési tervek benyújtása idején lehetett pályázni a kutató egyetem, valamint a kiemelt egyetem, és az alkalmazott tudományok főiskolája címekre, ám ennek eredménye nem ismert ma még, jóllehet ezek a „kiválósági források” a jövő évi költségvetésben 10 milliárd forintot jelentenek. A rektor nem zárta ki, a drasztikus keretszámcsökkentés eredményeképp felsőoktatási intézmények zárnak be, ám a helyileg fontos társadalmi szerepet betöltő főiskolák, egyetemek a nehéz helyzetben Rostoványi Zsolt szerint valószínűleg önkormányzati segítséget kapnának.
„Az intézmények gazdasági helyzete évek óta romlik, mivel 30 százalékkal csökken az állami támogatás 2013-ig” – nyilatkozta lapunknak Dubéczi Zoltán. A Magyar Rektori Konferencia főtitkára kifejtette: „a keretszámok új rendszere elsősorban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen visszaesik a jelentkezők száma. Attól tartunk, nem fogja 46 ezer hallgató igénybe venni a Diákhitel 2-őt, hogy ennek segítségével megkezdje tanulmányait. A kieső állami támogatást azonban csak magán vagy vállalati forrásból lehetne részben pótolni.” A főtitkár szerint ha jelentősen csökken a hallgatói létszám, az szükségszerűen magával hozza az oktató létszám csökkentését is. „Tervezni azonban egyáltalán nem tudunk, mert még csak meg sem becsülhető, hogy hányan hajlandók az új rendszer szerint belépni az egyetemekre, főiskolákra” – fogalmazott lapunknak a Magyar Rektori Konferencia főtitkára.
FDSZ: nem csak a dolgozók számítanak
„Nehéz megbecsülni, hogy hány felsőoktatási dolgozót érintene hátrányosan a keretszámok csökkenése, hiszen minden intézmény helyzete más és más. Ráadásul érdemi számítások még nem kezdődhettek, hiszen két héttel ezelőtt még teljesen más keretszámokról volt szó” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak hozzátette: „a kifutó évfolyamok miatt feltehetőleg nem azonnal jelentkezne a negatív hatás, amely valószínűleg a nyugdíjas korú dolgozókat érintené leginkább.”Tőrös hozzátette: „nem csupán a dolgozók helyzete miatt tartjuk fontosnak a kérdést, egyéb szempontok is felmerülnek. Ezek közül egyik legfontosabb a hallgatók esélyegyenlősége, hiszen úgy véljük: a Diákhitel 2-t sem merik felvenni a szegényebb diákok, ezzel pedig tehetségek kallódhatnak el.”
Az elnök hozzátette: „kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot. Szóbeli ígéretet kaptunk arra, hogy ez a jövő héten megtörténik.”
Tőrös hozzátette: „nem csupán a dolgozók helyzete miatt tartjuk fontosnak a kérdést, egyéb szempontok is felmerülnek. Ezek közül egyik legfontosabb a hallgatók esélyegyenlősége, hiszen úgy véljük: a Diákhitel 2-t sem merik felvenni a szegényebb diákok, ezzel pedig tehetségek kallódhatnak el.”
Az elnök hozzátette: „kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot. Szóbeli ígéretet kaptunk arra, hogy ez a jövő héten megtörténik.” Megállapodás a pedagógusokkal A legtöbb kérdésben sikerült megállapodnia a kormánynak a pedagógusok sztrájkbizottságával, ugyanakkor a bértábla emeléséről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban fognak egyeztetni – derült ki keddi egyeztetése után.
Balog Zoltán miniszter újságírók előtt azt mondta: az elmúlt hetek egyeztetései során 20 pontban sikerült megállapodni, és végül egy, a szakszervezetek számára nagyon lényeges nyitott kérés maradt, az, hogy miként számítják a pedagógusok munkaidejét, óraszámát. -->
