Holtpontra jutottak a tárgyalások
Az elmúlt napok módosításai után már csak a hallgatói szerződés kérdése maradt nyitva – jelentette ki tegnap Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) történt egyeztetése után. A tanácskozáson részt vehetett a Hallgatói Hálózat egy tagja is, ám csupán megfigyelői státuszban A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány 40 ezer teljesen államilag finanszírozott képzési hely meghirdetéséről döntött a következő tanévre, amely a tavalyi 32 ezres látszámot is meghaladja, és csaknem négyszerese a múltheti javaslatnak. A kormány szerdai ülésén napirenden lesz az ügy, ám, hogy miről döntenek majd a kabinet tagjai, egyelőre nem lehet tudni.
„Teljes káosz jellemzi a kormány felsőoktatási elképzeléseit, óráról órára változik a helyzet, ezért megállapodni sem tudtunk semmiben, minden felmerült témában vita van” – reagált a Világgazdaságnak a miniszter szavaira Kiss Dávid. A HÖOK elnökségi tagja a jövő évre vonatkozó 40 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról szólva elmondta: „ezt az elemet a miniszter azt egyeztetésen is bedobta, de semmiféle előterjesztés nem áll rendelkezésre erről. Mi azonban csak tényekről tudunk megállapodni.” Hozzátette: „a kormányfő hétvégi bejelentése után továbbra sem világos, hogy milyen pontszámok lesznek érvényesek az egyes szakokon, és azokat mi alapján határozzák majd meg, valamint az sem, hogy milyen finanszírozási rendszerben támogatná az állam a felsőoktatást. Ha pedig a kormány valóban szélesre akarja tárni a felsőoktatás kapuját, hogy áll ez arányban a költségvetésből kitűnő finanszírozás-csökkentéssel. Erre is rákérdeztünk az egyeztetésen, de választ nem kaptunk.”
Kiss Dávid ezen a ponton emlékeztetett az Országgyűlés hétfői döntésére, amelynek révén a szakminiszter hatáskörébe utalta a jogalkotó a pontszámok meghatározását. A költségvetési törvényhez hétfőn beterjesztett, és a képviselők által el is fogadott módosító javaslat értelmében az állami ösztöndíjjal, valamint részösztöndíjjal támogatott képzésre történő felvételhez teljesítendő minimális felvételi pontszámot miniszteri határozat állapítaná meg, vagyis gyakorlatilag Balog Zoltán hatásköre lenne az egyes szakok esetében megszabni a bekerülési határokat. Az Orbán Viktor által hétvégén említett 240 pontos elvi határ ugyanis csak a felsőoktatásba kerülés minimum feltételét szabja meg. Erről kormányrendelet döntene. Az egyes szakokra érvényes ponthatárok ugyanakkor szakonként és intézményenként változnak, és a jövőben az EMMI első embere dönt szintjükről miniszteri határozatban. Hogy mi alapján határozná meg a tárcavezető a nívót, arról a javaslat indoklása szól, amely kimondja: a jelentkezői igények, az állam és a piac elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt minőségi feltételek döntenének.
BKF: csorbulhat a verseny
„Azáltal, hogy létrejön egy belépési feltétel, vagyis a miniszter meghatároz egy ponthatárt, már tulajdonképpen automatikusan létrejön egy gyakorlati keretszám” – jelentette ki lapunknak Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, aki szerint az önfinanszírozó felsőoktatás modelljétől most a kormány nyilvánvalóan visszalépett egy korábbi, „a 2011-esre emlékeztető szituációhoz.” A rektor hozzátette: „azáltal, hogy a miniszter határozhat meg ponthatárokat az egyes szakok esetében, több oktatáspolitikai célt is megvalósíthat, így például terelheti a hallgatókat bizonyos szakok felé, és elterelheti őket bizonyos szakoktól, vagyis változtathat a felsőoktatás struktúráján. Elviekben lehetséges, hogy ugyanazon a szakon egyik intézménynél nagyon magas, másiknál nagyon alacsony pontszám lesz érvényes.” Vass László hangsúlyozta: „ezek a pontszámok nem határoznak meg minőséget, és az intézményeket nem versenyeztetik.”
