Munka mellett is jár az ellátás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlkotmányellenes az a rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását – tette közé tegnap keddi határozatát az Alkotmánybíróság. A megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) már kedden a kormány elé terjesztett egy javaslatot. Ezek szerint jövő évtől csak abban az esetben szünetelne a rehabilitációs ellátás folyósítása, ha az ellátás mellett az érintettek napi négy vagy heti húsz órát meghaladóan dolgoznak. Ha elfogadják, az átlagosan 30-40 ezer forintos ellátásukat a részmunkaidős foglalkoztatásukból származó további 30-40 ezer forinttal tudnák kiegészíteni az érintettek. A módosítás nem vonatkozik a heti húsz órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatottakra, náluk a továbbiakban is szünetel majd az ellátás folyósítása.
Az Ab határozata szerint az érvényben lévő rendelkezés nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat. Az alapvető jogok biztosának egyéb indítványait az ügyben elutasították. Az ombudsman azt is kérte, fontolja meg az Ab, hogy a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit. Az Ab szerint azonban a törvény tartalmaz átmeneti szabályt.
Szabó Máté szerint az alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A testület szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.
Meghatározó a gazdaság
Szoros összefüggés van az adott térség gazdasági teljesítőképessége és a között, hogy a megváltozott munkaképességűek mekkora hányadát lehet visszavezetni a munka világába – hangoztatta tegnap az Emmi szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Soltész Miklós példaként említette, hogy míg Győr-Moson-Sopron megyében csak az új kérelmezők 17 százalékának hatvan százaléknál nagyobb a megmaradt munkaképessége, addig ez a mutató országosan 23, Északkelet-Magyarországon pedig mintegy 30 százalékos.
