Vörösiszap: 400 ezer köbméter ömölhetett volna ki

 A bíróság tanúként három környezetvédelmi szakembert hallgatott meg, akik közreműködtek a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. katasztrófavédelmi tervének és kárelhárítási tervének kidolgozásában.

A tanács elnöke felolvasta a cég többször módosított 2009-es kárelhárítási tervét - amely a büntetőügy egyik bűnjele - e szerint egy esetleges gátszakadáskor 200-300 ezer köbméter víz és 50-100 ezer köbméter vörösiszap folyhat ki a tározóból. A vádirat szerint 1 millió 755 ezer köbméternyi lúgos anyag öntötte el a településeket.

Horváth Béla, a Mal korábbi környezetvédelmi vezetője a bíró kérdésére, hogy minek alapján számították ki a tervben szereplő mennyiséget, azt válaszolta: az adatot a kazetta területe és a folyadék szokásos mennyisége alapján becsülték meg. Arról is beszélt, hogy a katasztrófavédelmi tervet "önszorgalomból" készítette el a polgári védelem kérésére 1999-ben, mert erre jogszabályi előírás nem volt.

Azt mondta, hogy az akkori jogszabályi környezet "kusza volt", a hatóságok nem voltak felkészülve a vörösiszaptér működtetésére. Előfordult, hogy ő adott tájékoztatást a jogszabályváltozásokról a zöldhatóság munkatársának. A bizonytalanság miatt az 1999-ben kötelezővé tett kárelhárítási tervhez sem tudtak segítséget kérni a környezetvédelmi hatóságtól, ezért egy külső céget bíztak meg ennek elkészítésével.  

Fejes Péter ügyész rámutatott a kárelhárítási terv hiányosságára: a dokumentum szerint a gátszakadást földrengés, terrortámadás vagy háborús bombatámadás idézheti elő. A tanú szerint a tervek elkészítésénél fel sem merült a katasztrófa lehetősége, mert "senki nem tudta elképzelni, hogy a gát átszakadhat." Arra a kérdésre, hogy miért csak 400 ezer köbméterre becsülték a kiömlő anyagmennyiséget, azt felelte, hogy a készítéshez a fennálló helyzetet vették alapul, és a X-es tározó még nem készült el teljes magasságában. Az ügyész erre jelezte, hogy változatlan a kiömlő anyag becsült mennyisége a terv két évvel később módosított változatában is.

Horváth József, a kárelhárítási tervet készítő környezetvédelmi szakember elmondta, hogy külön rendelet írta elő a dokumentum ötévenkénti felülvizsgálatát, de abban sem ő, sem az őt alkalmazó Blautech Kft. nem vett részt. A tervet a megbízó adatszolgáltatása alapján készítették, arról Horváth Béla környezetvédelmi vezetővel egyeztettek. Korábban az országos környezetvédelmi hatóságnál dolgozó szakember szerint konkrét iránymutatás a terv készítéséhez nem készült, "ez új jogszabály volt 2000-ben".

A nap végén utoljára meghallgatott Kajdi Sándor, aki 1995-ös elbocsátásáig kilenc éven át volt a cég környezetvédelmi vezetője, indulatoktól sem mentes vitát követően visszavonta több, a nyomozás során tett vallomását, a többi között azt, hogy a X. tározón lévő víz mennyisége hozzájárult a katasztrófához.