A társaságok életében is változásokat hoz az új kódex
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözel 15 éve tartó kodifikáció végére tett pontot az Országgyűlés, amikor hétfőn elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). A több mint 380 oldalas kódex nyolc könyvből áll, a bevezető rendelkezéseket követő második könyv tárgya az ember mint jogalany, ezután a jogi személyről szóló könyv következik, benne a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal. A negyedik könyv tárgya a családjog, ezt a dologi jog és a kötelmi jog követi, és külön „könyvet” kaptak a záró rendelkezések is. Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba.
Az új Ptk. társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, és a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt. A fizetési biztosítékokat érintő új szabályok általában javítják a hitelezői biztonságot, az adósi kötelezettségek átláthatóságát; a zálogjogosulti bizományos bevezetése a magyar jogrendszerbe üdvözlendő a banki konzorciumi hitelezők szempontjából, a szerződésátruházás jogintézménye kedvezhet a projektfinanszírozásnak, vállalati reorganizációnak, üzletág átruházásnak – összegeznek a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársai. „Nem könnyíti meg viszont a kft-k helyzetét az, hogy ismét felemelték a törzstőke minimális mértékét 500 ezer forintról 3 millió forintra” – árnyalta a képet László András Dániel, az iroda partnere. Az új szabályok miatt szükséges lesz a gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb cégjogi és csődjogi szabályok módosítása, ám a jogalkotó erre vonatkozó tervei még nem ismertek. A hitelbiztosítéki rendszer egységesebbé és átláthatóbbá tételét szolgálja az újonnan bevezetendő „hitelbiztosítéki nyilvántartás” intézménye, amely a korábbi zálogjogi nyilvántartást egészíti ki, illetve váltja fel.
A non-profit szféra alapvető két szervezettípusa az egyesület és az alapítvány. E két szervezetnek – az erőteljesen civiljog határai között maradó, a komplexitást tudatosan kerülő – Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza, a gazdálkodási, törvényességi felügyeleti, általában a közjogi vonatozások külön törvényt igényelnek – emeli ki Sárközy Tamás egy nemrég megjelent tanulmányában. A professzor hangsúlyozza: míg az egyesületi jog alapjaiban nem változott, az alapítványi joganyagot a magánalapítvány bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította.
