Építésügy: változik a szabályozási környezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Budapesten az egymással párhuzamosan létező, különböző (fővárosi és kerületi) városrendezési szabályzatokat (fővárosi keretszabályzat), valamint a szabályozási kerettervet felváltotta az egységes fővárosi rendezési szabályzat, amely egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a főváros és a kerületek közötti, városrendezéssel kapcsolatos munka- illetve hatáskör-megosztást.
Bevezetésre került az úgynevezett összevont telepítési eljárás, amely több előnnyel is járhat a befektetések és fejlesztési projektek számára: (i) az építési engedélyek megszerzésével kapcsolatos különböző, hosszadalmas engedélyezési eljárásokat egyetlen eljárássá vonja össze, csökkentve azok időtartamát és költségét, (ii) lehetővé teszi a befektetők számára hatásvizsgálat készítését – jelentősebb idő- és anyagi ráfordítás nélkül – az adott projekt megvalósításához szükséges követelményekről, illetve, (iii) lerövidíti az építési munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárás tartamát.
Bevezetésre került a „településképi véleményezési eljárás”, amelynek keretében a polgármester véleményt adhat a tervezett projekt városképi illeszkedésével kapcsolatban.
A korábban is meglévő építésügyi engedélyezési eljárások szabályai némileg módosultak, bizonyos eljárások megszűntek (pl. elvi építési engedély), míg új eljárások is bevezetésre kerültek, ilyen például az összevont engedélyezési eljárás, amely az eljárás gyorsítása céljából magában foglalja az elvi építési keretengedélyezési és az építési engedélyezési eljárást.
Általános változás, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidők a korábbiakhoz képest rövidültek.
