Két évük van a patikáknak?
Míg a patikák bevételeinek döntő részét jelentő árréstömeg 2005 óta nem változott jelentősen, az infláció csaknem 60 százalékos volt. Ezen belül a tb-támogatott orvosságok árrése 2005 óta folyamatosan csökken, mert a gyártókra kényszerített árcsökkentés miatt egyre olcsóbbak az orvosságok, így a patikák bevétele is csökken. A vaklicit havi szinten 400–5000 ezer forintot vett ki egy átlagos patika kasszájából. Mint Zlinszky János fogalmazott: „a vaklicittel az állam nagyon jól járt, a betegek is kicsit, de a patikák nagyon rosszul”.
Az pedig nemcsak az OEP szerint biztos, hogy az árcsökkentésbe vont termékek száma tovább bővül, különösen, hogy a közeli jövőben számos, ma még originális gyógyszernek lejár a szabadalma, így hatóanyaga szabadon másolható, és a generikus gyártók árban is versengenek majd egymással. Teszik majd ezt annak ellenére, hogy a Szinapszis legutóbbi kutatása szerint még az orvosok nagyobbik hányada is inkább ellenzi a gyógyszerárak ilyen szintű letörését.
A veszteségeket ellensúlyozandó, a szövetség többek között visszaterelné a patikákba az immár hat éve benzinkutakon, drogériákban és hipermarketekben is kapható recept nélküli gyógyszereket. Ezzel ugyan ma még legfeljebb 1-1,5 milliárdot hozna vissza a rendszerbe, de hosszabb távon ez akár tetemesebb összeg is lehet, ha a nyugat-európai tendenciákat nézzük. Ott ugyanis évek alatt jelentősen megnőtt a patikán kívüli gyógyszerforgalmazó helyek száma, és a betegek közül is mind többen vásároltak nem receptköteles orvosságokat patikákon kívül.
A szövetség szerint „a gyógyszer helye a gyógyszertárban van”, sőt hozzáteszik: még szélesíteni is kellene a patikai forgalmazásba bevont termékek körét. Zlinszky János szerint az egészségmegőrzéssel kapcsolatos vagy a higiénés termékeknek éppúgy helyük van a gyógyszertárakban, mint a diabetikus élelmiszereknek. Mindezt pedig lehetőség szerint egészségpénztári kártyára is be lehessen szerezni.
