Finisben az agrárreform

Jelentősen átalakul az uniós agrártámogatások rendszere 2014-től. Az uniós agrárminiszterek tegnap próbálták véglegesíteni a közös agrárpolitika (kap) átalakítását. Az egyik legfontosabb változás, hogy a javaslat szerint a hektáronként elérhető teljes összeg csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak a támogatás 70 százaléka kapható meg. A 30 százalékot kitevő úgynevezett „zöldkomponens” egyik feltétele a monokultúra elkerülése, vagyis három hektár felett legalább háromféle növényt kellene termeszteni. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik pedig egy fokozatosan 3-ról 7 százalékra növekvő „ökológiai fókuszterület”, lényegében ugar fenntartása.

A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország fő céljai közt szerepel a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatása.

„Az Európai Unió gazdasági helyzetét figyelembe véve, és az eredeti politikai ambíciókat tekintve Magyarország szempontjából elfogadható a közös agrárpolitika reformja” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „a magyar változások erőteljesebbek, az igazi kérdés az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok tudják-e folytatni a tevékenységüket” – fogalmazott az elnök.

„A 4,6 hektárnál kisebb gazdaságok az évi ezer eurós, és egyszerűbb adminisztrációjú átalánytámogatást választani” – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint „a nagyobb gazdaságok számára az jelenti majd a kérdést, hogy mi lesz azokkal a bérelt földekkel, amelyeket esetleg az új földtörvény miatt nem tarthatnak meg. A szóban forgó földek után ugyanis már nem igényelhető támogatás, ám az új bérlők pedig még nem jogosultak a támogatásra. Ezek után a földek után a támogatás lehívása akadályokba ütközhet” – vetette fel Raskó.

Az agrárközgazdász szerint a kap-reform egésze Magyarország számára kismértékben csökkenő támogatást hoz, miközben más országok, így például Románia, Lengyelország, Szlovákia, vagy a balti államok támogatása – igaz, nagyon alacsony szintről – növekedni fog. „A Magyarországnak járó hektáronkénti támogatás még így is magasabb lesz, mint más régiós országoké” – tette hozzá Raskó, aki szerint a kap új rendszerétől jelentős pozíciójavulás, vagy -romlás nem várható.

Az agrárközgazdász elismerően szólt arról a magyar indítványról, amely szerint az ökológiai fókuszterület számítását hazánk régiós értelmezésben kérheti. „Regionális szinten nem lesz nehéz teljesíteni a szükséges mennyiségű ökológiai fókuszterületet” – tette hozzá.

Előleget kérünk az árvíz miatt

Magyarország azt javasolja, hogy az árvízi károk miatt az idei területalapú uniós agrártámogatásokból az Európai Bizottság fontolja meg előleg folyósításának lehetőségét – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-vel tegnap a luxembourgi tanácskozás szünetében. A javaslat szerint október 15-től az idei területalapú támogatások feléhez hozzájutnának a gazdák, ami hektáronként 30-35 ezer forintot jelenthet. A miniszter emlékeztetett: volt már példa hasonlóra a korábbi években, és több ország is támogatja a javaslatot.