Információink szerint kormányzat azt ígérte a héten az egyházaknak, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében rendezni fogja a hittan finanszírozását, amelynek bizonytalanságáról többször is nyilatkoztak az egyházak. A tétel állítólag a jövő héten fog megjelenni a tervezetben. A kormányzat azt jelezte az egyeztetések után, amelyen Erdő Péter bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Zoltai Gusztávval, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója vett részt, hogy a kormány vállalja, hogy az új köznevelési rendszer bevezetéséből fakadó, az egyházakra háruló nehézségek kezelésére – amennyiben szükséges – átmeneti megoldásokat dolgoz ki. Továbbra is biztosítják az egyházi iskolarendszernek az állami fenntartású intézményekkel azonos finanszírozást.
A Népszabadság információi szerint Erdő Péter Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek is felvázolta a hittan oktatásával kapcsolatos problémákat. A kormányfő-helyettes állítólag csalódottnak és sértődöttnek tűnt, mivel ő abban a hiszemben volt, hogy egyházi igényt teljesít. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke korábban azt jelezte, hogy más egyházakkal együtt másfél éve megtették észrevételeiket. Ennyi idő sem volt elég többek között arra, hogy például jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amiért óradíjat számolnak. Nincs döntés, hogy a nyári szünetre kapnak-e fizetést a főállású hittanoktatók az etika tanárokhoz hasonlóan. Erdő felhívta a figyelmet arra, hogy nem az egyházak kérték az iskolai hittanoktatás jelenlegi formáját, s nem is biztos, hogy ez előnyösebb-e a számukra.
„A tanév kezdete után még most is bizonytalanság van a hittan-oktatás gyakorlati lebonyolításával és finanszírozásával kapcsolatban, ezért még mindig folynak egyeztetések az oktatást felügyelő tárcával ebben az ügyben" – nyilatkozta lapunknak a Magyar Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodaigazgatója. Kákay István elmondta, hogy a finanszírozás kérdésében tudomásul kellett – főként a gazdasági tárca nyomására –, hogy 12 fős csoport esetén finanszírozza az állam a hittan oktatását teljes mértékben a tanév alatt. Ekkora csoportokat azonban igen nehéz megszervezni a legnagyobb egyházaknak is, nem beszélve a kisebb felekezetekről.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a tárca és az egyházak kezében lévő adatbázis különbözik a jelentkezők számával kapcsolatban. A köznevelési államtitkárság adatai szerint az elsősök az állami iskolákban 52 százalékban választották a felmenő rendszerben bevezetett hit- és erkölcstant, 48 százalékban pedig az erkölcstant. Az ötödikeseknél a hittant választók aránya 58 százalék, felekezeti bontás azonban nem ismeretes.
Az evangélikusok adatai szerint országos átlagban 3,5 a jelentkezők száma egy csoportra. Nincs az országban 10-15 helynél több, ahol 12 fős csoportot tudtak volna létrehozni, főleg az evangélikusok szórványhelyzete miatt. Közel háromnegyedét kellene kipótolni a költségeknek, de erre nincs forrásuk, csak kevés hittanoktatónak tudnak majd megélhetéshez elegendő teljes állást kínálni és hasonló problémákkal küzd több felekezet is. „Az evangélikus lelkészek szolgálatban (azaz díjazás nélkül) akár egy diák tanítását is felvállalják, ami viszont az egyházunk részéről nagy áldozatvállalást igényel" – hangoztatta Kákay.
„Református hittanra az országban mintegy 10 ezer 500 elsős és mintegy 8500 ötödikes jelentkezett, a csoportok országos átlaglétszáma 7,5 fő" – nyilatkozta lapunknak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatásügyi irodájának vezetője. Papp Kornél elmondta, hogy a dunántúli egyházkerületben 4,5 fő, míg a tiszántúliban 10,5 fő az átlag. A 27 egyházmegyéből talán háromban érik el a 12 fős átlagot. A legnagyobb egyháznak, a katolikusnak is nehézséget okoz a 12 fős csoportok létrehozása.
A tárca végül engedélyezte az egyházaknak, hogy nemcsak egy évfolyamon belül, hanem akár több évfolyam csoportjait is össze lehet vonni. Sőt, több iskolából is egybe lehet gyűjteni a hittant tanuló diákokat, ha ezt az iskolaigazgatók az órarendszervezésben meg tudják oldani. Az MEE Országos Irodaigazgatója szerint azonban utóbbi esetben nehezíti a dolgot, hogy az elsősök, de még az ötödikesek sem mehetnek kíséret nélkül át az egyik iskolából a másikba. Pár év múlva a felmenő rendszerben talán könnyebb lesz majd nagyobb csoportokat szervezni az iskolákon belül.
Papp Kornél a szervezéssel kapcsolatban olyan konkrét esetet is felvázolt, hogy egy elsős évfolyam erkölcstan óráit egy etika tanár külön négy órában tartja meg. A csoportbontás miatt a hittantanár három csoportban egy-egy gyereket, míg egy csoportban két gyereket tanít külön órában, pedig észszerűbb volna összevonni őket egy órára, ez azonban felügyelet és tanteremproblémák miatt nem lehetséges.
„A csoportindításnak nincs létszámkorlátja, a 12 fős elvi csoportlétszám a finanszírozással kapcsolatban merült fel, mint javaslat, de ez még nem lezárt kérdés” – közölte lapunkkal a köznevelésért felelős államtitkárság.
Nem megoldás a folyosón való álldogálás
Egyes iskolákban gondot okoz a szervezésben, hogy az erkölcstan, illetve hittan oktatásához csoportbontás szükséges és nem mindenhol sikerült megoldani a diákok felügyeletét. Előfordult, hogy a hittant választó gyerekeket beültették az erkölcstan órára, vagy a folyóson tartózkodtak tanterem és felügyelet hiányában. A köznevelési államtitkárság lapunkkal közölte: a főszabály szerint a hittannak az erkölcstannal egy időben kell történnie, ha ezt az egyház nem tudja megoldani, a hittan más időben és helyszínen is megszervezhető az iskolával egyeztetve, és az összes érintett szülő írásos beleegyezése mellett. A hittanos gyerekek felügyeletéről az iskolának kell gondoskodnia az erkölcstanórák idejére. Arról nincs külön rendelkezés, hogy hogyan kell biztosítani a felügyeletet, de a folyosón felügyelet nélkül álldogálást nem tartja megoldásnak az államtitkárság. A köznevelési törvény szerint a pedagógusnak a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében rendelhető el gyermekfelügyelet. Amennyiben az igazgató valakit ilyen feladatra oszt be, azt már a tanév elején megteheti, és ennél a beosztásnál törvény kötelezi az egyenletes munkaterhelés kialakítására, ezek egyenletes elosztása az intézményvezető felelőssége.
