Ukrajnára a háború legnehezebb fűtési szezonja vár: Moszkva az energiát használja fegyverként
A tél közeledtével Moszkva újra a 2022-es stratégiához nyúlt: az energiahálózat megsemmisítésével próbálja megtörni az ukrán ellenállást. Csak októberben három nagyszabású támadás érte az ország villamosenergia-rendszerét, és legalább hétszer csaptak le gázkitermelő vagy gáztovábbító létesítményekre. A célpontok között voltak olyan transzformátorállomások is, amelyek a nukleáris biztonság szempontjából kulcsfontosságúak. A támadások új taktikát követtek: a korábbi szórt csapások helyett most többször tíz drón irányul egyetlen objektumra, mindegyik 90 kilogrammos robbanófejjel felszerelve. Az idei ukrán fűtési szezon minden korábbinál nehezebb lesz.
Vitalij Zajcsenko, az ukrán hálózatot üzemeltető Ukrenergo vezetője szerint a támadások intenzitása minden eddiginél nagyobb. Mint mondta,
mindennap tömeges dróncsapások érik az alállomásokat, a cél, hogy eltöröljék őket a föld színéről.
A kormányzati tájékoztatás szerint az orosz fél tudatosan igyekszik leállítani a fűtőműveket és a gázelosztó rendszereket, hogy az ország ne csak áram, hanem távhő nélkül is maradjon.
Küzdelem minden kilowattért és köbméterért
A legtöbb nagyvárosban október 28-án kezdték el feltölteni a távhővezetékeket, de a helyzet térségenként eltérő.
- Kijevben és a központi régiókban már az ősz második hónapjában fűtöttek voltak a kórházak, óvodák és lakóépületek, miközben
- Nyugat-Ukrajnában – például Ivano-Frankivszkban és Lembergben – november első napjaiban indult be a rendszer.
- A dél-ukrajnai megyékben – Odesszában, Mikolajivban vagy Zaporizzsjában – a mérsékeltebb hőmérséklet miatt egyelőre csak a közintézmények kaptak meleget, a lakossági fűtés fokozatosan indul.
A frontvonalhoz közeli régiókban sokkal nehezebb a helyzet. Vadim Filaskin, Donyeck megye katonai kormányzója elismerte, hogy a hőellátás csak részben működik.
Több mint száz lakóház, néhány iskola és egészségügyi intézmény már kap fűtést, de sok helyen csak hordozható kályhákkal tudunk segíteni
– fogalmazott.
A keleti és északi területeken a gázvezetékek, kazánházak és transzformátorok rendszeres célpontjai a támadásoknak, így a fűtés gyakran szakaszosan működik. A Vinnica megyei Ladizsin városa például röviddel a fűtési szezon kezdete után ismét fűtés nélkül maradt, miután az orosz hadsereg rakétacsapást mért a helyi hőerőműre. Hasonló helyzetekre számítanak más térségekben is, ahol a hőtermelő létesítmények korábban már többször megsérültek.
Energetikai háború és a gázellátás kérdése
Az orosz stratégia világos: a cél a fűtési infrastruktúra teljes megbénítása. Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energetikai programjának igazgatója szerint a támadások mintázata egyértelmű.
A hőerőműveket és a gázkitermelést egyszerre támadják. Ez tudatosan összehangolt stratégia, amely a fűtési rendszert célozza
– magyarázta Omelcsenko.
A gázkitermelés elleni támadások súlyos következményekkel járnak. Iparági becslések szerint akár 60 százalékkal is csökkenhetett az ország hazai gáztermelése. Szerhij Koreckij, a Naftohaz vezetője közölte, hogy az ország eddig 13,2 milliárd köbméter gázt tudott betárolni a föld alatti tározókba. Ez a mennyiség elegendő lehet egy enyhe, mérsékelt télre, de tartós mínusz tíz fok alatti hőmérséklet esetén már nem fedezi a teljes igényt.
A kormány ezért több európai országgal is tárgyalásokat folytat újabb gázimportokról.
Az importköltség elérheti a kétmilliárd eurót, aminek nagy részét nemzetközi partnerek fedezik.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök korábban elmondta, hogy a kabinet 8,4 milliárd hrivnyát különített el pótlólagos gázvásárlásra, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a szükséges finanszírozás mintegy 70 százaléka már rendelkezésre áll.
A nemzetközi segítség itt is kulcsfontosságú. Norvégia például 150 millió dolláros támogatást ígért. Mindezek ellenére a piaci feszültség érezhető: a gázárak Európában az ősz folyamán meredeken emelkedtek, ami megdrágítja az ukrán importot is.
A védelem gyenge pontjai – veszélyben az ukrán fűtési szezon
Szakértők szerint Ukrajna az előző télhez képest jobban felkészült, de a kihívások súlyosak. Hennagyij Rjabcev energetikai elemző arra figyelmeztetett, hogy a hőerőművek többségében nincs tartalék üzemanyag, és a nehézolajos rendszerek már a kilencvenes években megszűntek.
Amikor a kormány a fűtési szezon előkészítéséről beszél, mindig elfeledkezik a tartalék energiaforrásokról. A legtöbb hőerőmű már nem képes olajjal működni, mert a rendszereket évekkel ezelőtt leszerelték
– figyelmeztetett a szakértő.
Volodimir Omelcsenko megerősítette ugyanezt: több hőerőműben a nehézolajos infrastruktúrát részben vagy teljesen lebontották, miután áttértek a gázra és a szénre. Ez tovább növeli a kitettséget, mert nincs alternatíva, ha a gázellátás megszakad.
További probléma a bürokratikus akadályok sokasága. Az újjáépítési minisztérium szerint
- több mint 900 kisméretű, mobil áramtermelő egység áll rendelkezésre,
- de csak 150 működik, mivel az engedélyezési folyamat hetekig tart.
Rjabcev szerint ezeket a határidőket hónapokkal ezelőtt le kellett volna rövidíteni. „Ha most kezdjük el a gyorsítást, az azt jelenti, hogy még mindig nem tanultunk eleget a tavalyi tapasztalatokból” – vélekedett.
Régiós különbségek
A lakosság számára a fűtési szezon megítélése erősen régiófüggő. Oleh Popenko, a lakás- és kommunális szolgáltatások szakértője szerint a legkritikusabb helyzet Csernyihivben és Szumiban várható, ahol a tavaszig tartó orosz bombázások tönkretették az energiahálózatot.
Odessza különösen sebezhető, mivel az áramellátás egyetlen vezetéken keresztül történik a Dél-ukrajnai Atomerőmű és a város között. Bár mobil kazánokat és generátorokat telepítettek, a város így is kiszolgáltatott
– fejtette ki a szakértő.
Kijev, Harkiv és Mikolajiv esetében a helyzet valamivel kedvezőbb, de ott is késések várhatók. Mikolajivban például még decemberre sem biztos, hogy minden mobilkazán üzembe áll. A nyugat-ukrajnai régiók – Lemberg, Ternopil, Kárpátalja – helyzete stabilabb, mivel kevesebb támadás éri őket, és az energiaátviteli kapacitás nyugat felé erősebb.
Egy tél, amely az ellenálló képességet teszteli
A szakértők szerint a 2025–2026-os tél döntő időszak lesz az ukrán energetikai rendszer számára. A folyamatos orosz támadások, az importköltségek növekedése és a gáztermelés csökkenése egyszerre nehezítik a működést.
A villamosenergia-rendszer már most is terhelhetősége határán működik, és minden újabb csapás után hosszabb időbe telik a helyreállítás.
A kormány a tél végéig száz kiemelt energetikai létesítmény megerősített védelmét ígéri, de a háborús környezetben ez csak korlátozott biztonságot jelenthet. Mindezek ellenére Ukrajna továbbra is működteti a fűtési rendszert, és a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetközi partnerek együttműködésével igyekszik megakadályozni, hogy az ország ismét teljes sötétségbe és hidegbe süllyedjen.
A fűtési szezon így nemcsak energetikai, hanem társadalmi és humanitárius próbatétel is. Az ország különböző pontjain most minden kilowattóra és minden köbméter gáz számít, miközben az emberek csak remélni tudják, hogy a rendszer kitart tavaszig.
