Ötödször is átírják az alkotmányt

A vallási közösségeket, a kampányhirdetéseket, a bírósági ügyáthelyezések kérdését valamint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankra ruházását is tartalmazza az alaptörvény ötödik módosítása, amely által az igazságügyi tárca államtitkára szerint nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták. A változtatásokról szóló vitát hétfő este kezdte meg a Ház. 

Répássy Róbert az expozéjában közölte: az előterjesztő a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamint az Alkotmánybíróság egyes állásfoglalásainak figyelembevételével készítette el a módosítás újabb változatát.  Mint mondta, kampányhirdetést a változtatások értelmében már nemcsak a közszolgálati médiumok tehetnek közzé, hanem - ingyenesen - a kereskedelmi csatornák is. 

A javaslat a vallási közösségeket érintően elsősorban terminológiai változásokat hajt végre, amely nem érinti a teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározást, csupán a közösségi célok megvalósítására tekintettel az állam és az egyház együttműködését - mondta. Az együttműködés a résztvevő egyházaknak többletjogosítványokat eredményez, amelynek alapját a módosítás teremti meg.

Beszámolt arról is, hogy a változtatás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, és a jövőben az Alkotmánybíróságnak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban - mondta.

A gyászoló rokonok áshatják a sírt az ingyenes temetéshez

Megszavazták ma este a szociális temetkezés új szabályait a parlamentben. A sok vitát kiváltó törvény a rászorulók számára ingyenességet biztosít, ám a gyászoló család aktívabb részvételét teszi feltétellé. A változtatás alanyi jogon mindenkinek lehetővé teszi az ingyenes temetés választását. Ennek azonban feltétele, hogy a temettető vagy egy általa felkért ember közreműködjön a temetésben.

A záróvitában az ellenzéki felszólalók morbidnak nevezték a törvényjavaslatot. A kormánypárti reakció erre az volt, hogy “önök úgy tesznek, mint ha ez kötelező volna. (…) Én nem értem, hogy önök miért akarnak elvenni az emberektől egy lehetőséget. Az állam és a szolgáltatás rengeteg szolgáltatást ad, illetve kifizet, és elvár az ingyenességért bizonyos kötelességet (…) Az nem teher, képviselőtársaim, hanem megtiszteltetés.”

Új elnököt választottak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Szalai Annamária tavaszi halála óta sok időnek kellett eltelnie, amíg találtak egy új elnökjelöltet, de ma megtörtént a szavazás és a beiktatás is. Az NMHH új elnöke Karas Monika, aki eddig elsősorban a Magyar Nemzet és a Hír Tv jogi képviseletében szerepelt a médiában.

Orbán a bankok és az extraprofit ellen

Uniós tagságunk óta még soha nem álltunk ilyen biztos lábakon. "Kiszabadítottuk az országot az IMF szorításából" is - mondta Orbán Viktor napirend előtt. Erre szerinte csak olyan országok rendelkeznek, ahol megfelelőek a tartalékok, erős a kormány és egységesek az emberek. Csökkent a munkanélküliség, többen akarnak nem segélyből, hanem munkabérből megélni - sorolta. Le kellett szorítani az inflációt, így a keresetek értéke nőtt. Az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének emelésével pedig beléptünk a béremelések időszakába. Ehhez azonban ki kell emelni a megalapozottságot, hitelből nem szabad bért emelni, csak növekedésből - tette hozzá.

A kormány 2 százalékos növekedéssel számol - mondta a miniszterelnök. Mégsem lehetünk azonban elégedettek, semmi okunk az elbizakodottságra. Nem mindenki érzékeli azonban úgy, hogy nem erősebb a hazája. Sokan érzik úgy, hogy nem javulnak a kilátásaik.

Az emberek akkor lesznek biztonságban, ha a bankok nem vehetik rá őket olyan hitelszerződések megkötésére, aminek a kockázatát ők viselik - folytatta. Ahhoz, hogy Magyarország valóban független legyen, meg kell szabadulnunk azoktól a tényezőktől, amelyek kiszolgáltatottá tesznek. Ilyen tényező Orbán szerint a brüsszeli bürokrácia, a pénzügyi rendszer és a multik.

Az ősszel további 11,1 százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára - ígérte Orbán.

Magyarország csak akkor lehet a maga ura, ha sikerül pontot tennünk a lakáscélú devizahitelek ügyére is - közölte. Ami eddig történt, az még kevés szerinte. Amikor a bankok megkötötték a szerződéseket, kihasználták az emberek jóhiszeműségét - mondta. Igaz, senkit sem kényszerítettek ilyen szerződések aláírására, de nehéz jóhiszeműséget feltételezni. A bankokat ezért most arra kérik, hogy módosítsák a szerződéseket, igazságos megoldás felé. Ha azonban ezt önként nem teszik meg november 1-jéig, akkor a kormány lépni fog. "Mi méltányos megoldást akarunk. Van itt felelőssége az ügyfeleknek, az államnak is sajnos", de leginkább a bankok felelősök - fogalmazott. Nem érdemes illúziót táplálni: további bírálatokra és támadásokra számíthatunk - tette hozzá. Nem fogjuk hagyni, hogy extra profitot szerezzenek Magyarországon - mondta.

Nem Magyarország teljesít jobban, hanem a Közgép és a kormány néhány oligarchája - reagált Schiffer András, a ma újjáalakult LMP-frakció vezetője. Az országot az erősítené, ha a kis- és középvállalkozások erősödnének, márpedig ez nem így történik - mondta. Arról is beszélt: több százezren hagyják el az országot, az első félévben pedig rekordot döntött a fiatalok munkanélkülisége.

A miniszterelnök beszéde az ''50-es, ''60-as évek pártkongresszusait idézi, mintha nem is erről az országról szólna - kezdte felszólalását Mesterházy Attila. Növekedés gyakorlatilag nincs, mindössze 0,1 százalékos, az álláskeresők már nem Magyarországon, hanem Londonban vannak, a vállalati szektorból pedig csupán Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc cégei teljesítenek jobban - mondta. Ami a rezsit illeti: a gazdag magyaroknak nincs szüksége rezsitámogatásra, az MSZP szerint nem a házi uszodák fűtésére kell támogatás, jövedelmi küszöböt kell bevezetni a rezsicsökkentésre. Ráadásul lehet, hogy a rezsi csökken, de a tranzakciós illeték és az adók növelésével ezt a többletet el is veszik.

Ez melldöngetés volt, nem reális helyzetértékelés - fogalmazott Vona Gábor. A Jobbik frakcióvezetője nem érte be a kormány ígéreteivel, még nagyobbat kért, ő 30 százalékos rezsicsökkentést és az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is kérte.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető beszéde fél perc kivételével a szocialisták kormányzásának kritikájáról szólt - valószínűleg nála többször még senki nem mondta ki azt, hogy "szocialista, bajnaista és gyurcsányista". Az utolsó fél percben pedig bejelentette: olyan javaslatot nyújtanak be, hogy havonta kétszer mindenkinek legyen ingyenes a készpénzfelvétel.

Ebből a mai helyzetből ki fogunk jutni, nem csoda révén, nem hitelekből, hanem saját erőnkből - válaszolt Orbán. Itt soha nem mondta senki azt, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg lehetünk elégedve - mondta. Önöknek fáj az, ha egy jómódú magyar ember helyett egy német multi zsebébe kerül a pénz - fordult a kormányfő az MSZP-hez. A rezsiárakra csökkentést rendelnek el, nem támogatást, ez utóbbi hibás felfogás lenne szerinte.

Semjén Zsolt (KDNP) is jublieumról értekezett: nemrég érkezett be az ötszázezredik magyar állampolgársági kérelem a határon túlról. Rétvári Bence államtitkár ehhez kapcsolódóan beszélt arról, hogy a határon túli magyarok levélben szavazásával nem lesz probléma jövőre a választáson, az anonimitás garantált, az ellenzéknek pedig jobb ötlete nincs.

Schiffer András a kivándorlásról beszélt - a huszonévesek fele elhagyná az országot, már most több százezren vannak külföldön. Ennek az egyik fő oka szerinte a felsőoktatás rossz helyzete, mint mondta, a vidéki oktatás különösen nagy veszélyben van. Cséfalvay Zoltán erre reagálva a kivándorlásról készült felmérés módszertanát kritizálta, szerinte nincs pontos adat arról, hányan hagynák el az országot.

Józsa István (MSZP) pedig arról beszélt napirend előtt: a kormány egyetlen gazdasági célja sem teljesül, de legalább elköltötték hárommilló ember nyugdíj-megtakarításait. Nem csak akkor van szükség útfejújításokra, amikor a miniszterelnök rokonsága arra jár - mondta.

Jobban élünk most, mint 2010-ben - kommentálta Orbán a legfrissebb versenyképességi felméréseket, amelyek szerint folyamatosan esik vissza Magyarország. Vágó Gábor azonnali kérdésére reagálva azt mondta: az adózás és a korrupció tekintetében sem állunk még teljesen jól, de már jobb a helyzet, mint 2010-ben.

A magyar egy veszélyeztetett fajta - válaszolta a miniszterelnök a jobbikos Z. Kárpát Dániel azonnali kérdésére. Szerinte azért kell igazán aggódni, mert kevés gyerek születik, de a fiatalok kivándorlása is olyan probléma, amit meg kell oldani, olyan országgá kell tenni Magyarországot, ahova érdemes visszatérni.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán a Pápai Hús helyzetéről kérdezte a kormányfőt. Orbán neki azt felelte: próbálják életben tartani a gyárat, mert az pótolhatatlan vállalat a környéken.

Semjén Zsolt (KDNP) is jublieumról értekezett: nemrég érkezett be az ötszázezredik magyar állampolgársági kérelem a határon túlról. Rétvári Bence államtitkár ehhez kapcsolódóan beszélt arról, hogy a határon túli magyarok levélben szavazásával nem lesz probléma jövőre a választáson, az anonimitás garantált, az ellenzéknek pedig jobb ötlete nincs.

Schiffer András a kivándorlásról beszélt - a huszonévesek fele elhagyná az országot, már most több százezren vannak külföldön. Ennek az egyik fő oka szerinte a felsőoktatás rossz helyzete, mint mondta, a vidéki oktatás különösen nagy veszélyben van. Cséfalvay Zoltán erre reagálva a kivándorlásról készült felmérés módszertanát kritizálta, szerinte nincs pontos adat arról, hányan hagynák el az országot.

Józsa István (MSZP) pedig arról beszélt napirend előtt: a kormány egyetlen gazdasági célja sem teljesül, de legalább elköltötték hárommilló ember nyugdíj-megtakarításait. Nem csak akkor van szükség útfejújításokra, amikor a miniszterelnök rokonsága arra jár - mondta. -->