Vállalják a konfrontációt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A kormány 2 százalékos növekedéssel számol 2014-re” – közölte a parlamentben a december 9-ig tartó őszi ülésszak nyitányakor a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta: főként a devizahitelesek megmentése, valamint a rezsicsökkentés kapcsán a további bírálatokra és támadásokra számít. Magyarországot azonban már elég erősnek érzi ahhoz (a később az őszödi beszédet is idéző) kormányfő, hogy a jövőben ne hallgassanak ezekre a kritikákra, vállalják a vitákat a multikkal és az unióval is.
Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár a kormány harmincadik stratégiai partnerségi megállapodását említve ehhez képest azt közölte: a multinacionális cégek 3700 új munkahely létrehozását eredményező fejlesztést jelentettek be, tavaly 3 milliárd 191 millió eurónyi tőkét hoztak be.
Az újra frakciót alakítható LMP részéről Schiffer András kétségbe vonta az Orbán által említett eredményeket (IMF-hitel idő előtti visszafizetése, növekvő foglalkoztatottság, csökkenő infláció, béremelések) a kozmetikázott foglalkoztatási adatokat is említve, szerinte az ország sokkal rosszabban teljesít, mint akár 2009-ben. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője elmondta: támogatják a rezsicsökkentést, de az igazságtalan, hogy az az uszodájukat is fűtő gazdagoknak is járjon. A Jobbik frakcióvezetője, Vona Gábor a „csalással” is élő bankoknak adott ultimátumot időhúzásnak nevezte.
A portfolio.hu szerint a devizahitelesek megmentése a bankok a jelenlegi mintegy 40 milliárd forintra rúgó bankadójánál is nagyobb terhet jelenthet. Az állandósuló árfolyamgát forintosítás nélkül a bankoknak különböző árfolyamok mellett évi 25 és 78 milliárd forint körüli költségű is lehet. Az azonnali forintosítás például egy, a piacinál 8,7 százalékkal alacsonyabb kedvezményes árfolyamon a bankoknak azonnali, 132–239 milliárdos egyszeri veszteséget okozna attól függően, csak a lakáscélú, vagy a teljes devizaalapú jelzáloghitel állományt érinti.
Lapzártánk után a parlament megválasztotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjét, Karas Mónikát a médiatanács elnökévé.
Vita kezdődött az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról. Ebben többek között az is szerepel, hogy a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. Szó benne az egyházak jogállásáról, jegybank összevonásáról a pénzügyi felügyeletről, és a bírósági ügyáthelyezések megszüntetéséről.
Az önkormányzati bizottság tegnap arról döntött, hogy a településeken tiltott közterületeket határozhatnak meg majd települések, ahol a közrend, a közbiztonság vagy a műemlékvédelem érdekében megtiltják az életvitelszerű tartózkodást.
Januártól kérhető a szociális temetés
Lapzártánk után döntött a parlament a szociális temetés bevezetéséről. A szolgáltatást januártól lehet kérni jövedelemtől függetlenül, ha a hozzátartozó vállalja, hogy részt vesz a temetés előkészítésében és lebonyolításában (kiáshatja a sírt, felravatalozzák, vagy elbúcsúztatják az elhunytat) akkor az állam átvállalja a költségeket. Az ellenzék mellett az egyházak több ponton, így közegészségügyi, munkavédelmi, pénzügyi szempontokból is kifogásolták a törvény tervezetét. Szerintük rászorultsági alapon kellene küzdeni az igen magas temetkezési árak ellen, egy igen olcsó alapszolgáltatást elérhetővé téve.


