Bizalmas adatok a papírhulladékban
A vállalkozások többsége megteszi a szükséges lépéseket a bizalmas üzleti adata, valamint munkavállalói és ügyfelei személyes adatainak védelme érdekében, legalábbis ezt így gondolják. Ez azonban nem feltétlenül fedi a valóságot. A Fellowes által támogatott „Védje adatait!” kampány két kutatással kívánt reális képet adni a hazai kkv-k iratkezelési szokásairól. A kétszáz hazai kkv reprezentatív felmérése során kiderült, hogy a vállalkozások negyedénél nincs semmiféle előírás az iratok kezelésére. Ezt erősítette meg az ún. „bin research” kutatás is. A kutatók szelektíven gyűjtött, elsősorban irodai papírhulladékot néztek át és válogatták ki közülük azokat az iratokat, amelyek megsemmisítés híján alkalmat adhatnak a visszaélésre. Az átnézett 763 kg papírhulladékból 173 kg (23%) tartalmazott adatlopásra alkalmat adó adatokat. Előkerültek például egy gyógyszertár teljes pénzügyi kimutatásai, bizonyítvány- és igazolványmásolatok egy oktatási intézményből, egy cég EU-s pályázati pénzekből megvalósuló projektjének minden részlete, egy fejvadász cég több év alatt a pályázókról összegyűjtött önéletrajzai, értékelésekkel együtt.
A hulladék között talált iratok jelentős része nem csak üzleti kémkedés, identitáslopás vagy zsarolás kockázatát hordozza, de a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat, hívja fel a figyelmet a Bird&Bird nemzetközi ügyvédi iroda részéről Halász Bálint, információtechnológiával foglalkozó ügyvéd. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hasonló esetben szabott már ki 5 millió forint összegű bírságot, amelyet később a bíróság is jóváhagyott. Emellett potenciális kockázatot jelenthetnek az érintett magánszemélyek által indítható perek, amelyek a reputáció veszteségen túl kártérítéssel járhatnak. A személyes adatok hanyag kezelésének akár büntetőjogi következménye is lehet. Ez esetben az ügyvezetőket, illetve egyéb felelős személyeket akár két éves szabadságvesztés büntetés fenyegetheti, de a bíróság az érintett céggel szemben is alkalmazhat intézkedéseket, ami lehet pénzbírság, a tevékenység korlátozása vagy súlyos jogsértés esetén akár a cég megszüntetése is. 2014 márciusától az érintett magánszemélyek már sérelemdíj formájában is igényt tarthatnak kártérítésre.
