Új előírások a webáruházakra

Nyilvánosságra került az a kormányrendelet tervezet, amely a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelvnek az átültetését szolgálja és amelynek a 2014. március 15-i hatályba lépésével szigorodnak az elektronikus kereskedelem területén működő vállalkozásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi jogi előírások.

A kormányrendelet a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest jóval részletesebb előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a webáruházak számára. Közérthetően tájékoztatni kell a fogyasztót a korábbiakban előírtakon túl többek között az újraszabályozott elállási jog feltételeiről, a kellékszavatosságra és termékszavatosságra vonatkozó kötelezettségről, illetve a peren kívüli panasztételi és vitarendezési mechanizmus lehetőségéről.

A kormányrendelet továbbá kiszélesíti a fogyasztók rendelkezésére álló indoklás nélküli elállási jog kereteit. Dolog adásvételére irányuló szerződés esetén a dolog átvételétől, egyéb szerződés esetén a szerződés megkötésétől számított 14 napon belül jogosult a fogyasztó az elállási jogát gyakorolni. Jelenleg ezen jogát 8 munkanapon belül gyakorolhatja a fogyasztó. Az új szabályozás értelmében amennyiben az elállási jogáról előzetesen nem tájékoztatták a fogyasztót, úgy az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik (ha időközben mégis megtörténik a tájékoztatás, úgy az elállásra a tájékoztatástól számított 14 nap áll rendelkezésre). Jelenleg megfelelő tájékoztatás hiányában legfeljebb 3 hónapig gyakorolható az elállási jog.

Rögzítésre került, hogy elállási jog gyakorlása esetén a fogyasztó köteles a dolgot legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni. A vállalkozás pedig köteles legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül visszatéríteni a fogyasztó által megfizetett teljes összeget (a vállalkozás az összeget azonban addig visszatarthatja, amíg a fogyasztó a dolgot vissza nem küldte vagy a visszaküldés megtörténtét nem igazolta).

Az új előírásoknak való megfelelésre, az ÁSZF-ek átalakítására érdemes megfelelő időt és erőforrást fordítani, mivel a fogyasztóvédelmi hatóság kirívó jogsértés esetén akár az éves nettó árbevétel 5 százalékig, legfeljebb akár 2 milliárd forintig terjedő bírságot is kiszabhat.