Pestis a szomszédban: nem sikerült kordában tartani, újabb kitörést jelentettek Romániában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb, több mint nyolcszáz juhból álló állományban igazolták a kiskérődzők pestisét Romániában, alig egy hónappal azután, hogy ugyanazon a településen egy szomszédos farmon felszámolták az első fertőzött nyájat. A rendkívül ragályos állatbetegség terjedését a szabálytalan állatszállítások és a nyomonkövetési rendszer kijátszása is segítheti: Kolozs megyében nemrég 75 olyan juhot találtak élve, amelyek a hivatalos nyilvántartás szerint már elpusztultak egy korábbi járványkitörés felszámolásakor.
Az újabb kiskérődzőpestis-gócot a romániai Maros megyei Csatófalva (Viișoara) községben azonosítottak. A fertőzést a román állategészségügyi hatóság nemzeti laboratóriuma erősítette meg, az érintett gazdaságban pedig valamennyi juhot leölik - közölte tegnap a hatóság vezetője.
A mintavétel idején 847 állatot tartottak a telepen. Közülük mintegy 160 fiatal juh és bárány már a hivtalos beavatkozás előtt elpusztult. A román hatóság szerint egyértelmű járványügyi kapcsolat mutatható ki a mostani és a községben egy hónappal korábban felszámolt első góc között: a két nyáj egymás mellett legelt. A helyzet arra figyelmeztet, hogy a vírus nemcsak közvetlen állatszállítással, hanem
- a legelőkön kialakuló érintkezés,
- a közösen használt eszközök, járművek, ruházat
- vagy állatgondozó személyzet révén
is továbbterjedhet.
Pestis: országos korlátozást rendeltek el
A csatófalvai eset már a második járványkitörés a településen, miközben Brassó megyében is találtak fertőzött állományt. A román hatóságok ezért harmincnapos országos korlátozást vezettek be a juhok és kecskék mozgatására.
A gazdákat arra szólították fel, hogy ne vásároljanak és ne értékesítsenek állatokat, ne mozgassák engedély nélkül a nyájakat, valamint különösen ügyeljenek a nyíráshoz használt eszközök fertőtlenítésére. A hatóság szerint ebben az időszakban a gyapjú, a bárányok és a tenyészállatok értékesítése is járványügyi kockázatot jelenthet.
A korlátozások ugyanakkor súlyos gazdasági veszteségeket okozhatnak a román juhtartóknak. Az élőállat-forgalom leállása miatt a gazdák nem tudják piacra vinni az állatokat, miközben továbbra is viselniük kell a takarmányozás és az állategészségügyi védekezés költségeit. A járvány elhúzódása az exportot, a vágóhidak ellátását és a tenyészállat-kereskedelmet is visszavetheti.
„Papíron leölt” juhokat találtak Kolozs megyében
A járvány elleni védekezést egy súlyos nyomonkövetési botrány is nehezíti. A román állategészségügyi hatóság szakemberei Kolozs megyében 75 olyan juhot találtak élve, amelyek az elektronikus nyilvántartásban hivatalosan már leölt állatként szerepeltek. A juhokat a dokumentumok szerint egy korábbi, Tulcea megyei kiskérődzőpestis-góc felszámolásakor kellett volna megsemmisíteni. Az állatok ehelyett az ország másik részében, egy Kolozs megyei gazdaságban kerültek elő.
A román hatóság szerint fennáll annak gyanúja, hogy valaki elektronikus úton rögzítette az állatok leölését, felvette utánuk az állami kártalanítást, majd az állatokat életben tartotta és több száz kilométerrel odébb szállította. Az ügy miatt büntetőfeljelentést tettek, az érintett állatokat elkülönítették és vizsgálat alá vonták, a nyomonkövetési ellenőrzéseket pedig országos szintre terjesztették ki.
Az ilyen visszaélések nemcsak költségvetési csalást jelenthetnek. A hivatalosan már nem létező, valójában azonban tovább mozgatott állatok járványügyi kapcsolatai gyakorlatilag követhetetlenné válhatnak. Ha közülük akár egy is hordozza a vírust, új fertőzési láncokat indíthat el anélkül, hogy a hatóságok időben azonosítani tudnák az érintett telepeket.
Magyarországon már okozott fertőzést romániai állatszállítmány
A romániai helyzet Magyarország számára is közvetlen kockázatot jelent. A betegséget 2025 januárjában egy Zala vármegyei állományban is kimutatták. Az érintett állatokat néhány nappal korábban egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra.
A Nébih 2026. július 1-jén ismét arra figyelmeztetett, hogy Romániában és Horvátországban újabb eseteket igazoltak. Magyarország továbbra is mentes a betegségtől, ezért az érintett körzetekből kiskérődző-szállítmányok nem érkezhetnek az országba.
A veszélyt elsősorban az illegális vagy hiányosan dokumentált állatmozgások, a közvetítő kereskedők, a gyűjtőállomások, valamint a nem megfelelően tisztított szállítójárművek jelentik. Különösen kockázatos lehet, ha a román nyilvántartási rendszerben szereplő adatok nem tükrözik az állatok tényleges helyét és állategészségügyi státuszát.
Akár egy teljes nyáj is odaveszhet
A kiskérődzők pestise juhokat és kecskéket érintő, rendkívül fertőző vírusos betegség. Emberre nem terjed, ezért közvetlen közegészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági veszélyt nem jelent.
Állategészségügyi és gazdasági hatása azonban rendkívül súlyos. Fogékony állományokban a megbetegedési arány megközelítheti a 100 százalékot, a halálozás pedig súlyos esetekben az 50–100 százalékot is elérheti. A fiatal állatok általában különösen érzékenyek.
A fertőzés magas lázzal, elesettséggel, szem- és orrfolyással, szájüregi elváltozásokkal, hasmenéssel és légzőszervi tünetekkel járhat. A betegséget nem lehet gyógyszeresen meggyógyítani, ezért egy góc megjelenésekor rendszerint az egész érintett állományt felszámolják.
A legnagyobb veszélyt ezért nem az emberi egészség, hanem a juh- és kecskeágazat termelési alapjainak elvesztése jelenti. Egyetlen fertőzött vagy szabálytalanul mozgatott állat miatt teljes nyájakat ölhetnek le, lezárhatják az állatkereskedelmet, és hosszabb időre elveszhetnek az exportpiacok. A Kolozs megyében megtalált „szellemjuhok” ügye pedig azt mutatja, hogy a járvány elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a nyomonkövetési rendszer adatai valóban megfelelnek a valóságnak.
