A követeléskezelés az adatvédelmi ellenőrzések célkeresztjében

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2014-ben a kintlévőség-kezeléssel, követelés-kezeléssel, adósság-behajtással foglalkozó cégek adatkezelése mellett a termékbemutatók adatkezelésének vizsgálatára fogja koncentrálni vizsgálatait a nemrég közzétett ellenőrzési terve szerint. A hatóság szintén közzétette a 2013. évre vonatkozó beszámolóját, amelyben az előbbi területeken felmerülő problémák mellett számos további, személyes adatok kezelésével kapcsolatos hasznos információ olvasható.

A követeléskezelő cégek adatkezelése már a tavalyi ellenőrzéseknek is egyik kiemelt területe volt. A válság miatt jelentősen megnőtt a tartozást felhalmozó ügyfelek száma, akiket a hitelezők és a követeléskezelő cégek egyre kreatívabb módszerekkel próbálnak megtalálni, ezért nem meglepő, hogy a hatóság továbbra is kiemelten figyel erre a területre. A NAIH nemrég nyilvánosságra hozott határozatában 2 millió forintos bírságot szabott ki egy követeléskezelő vállalkozásra jogellenes adatkezelés miatt. A határozat szerint azzal, hogy a követeléskezelő az adósok szomszédjait, hozzátartozóit hívta fel telefonon és hagyott üzeneteket, jogellenesen járt el, még akkor is, ha ezek a telefonszámok a nyilvános telefonkönyvben hozzáférhetőek voltak.

A hatóság szerint a követelés behajtása önmagában nem indokolja a hitelezővel jogviszonyban nem álló személyek adatainak kezelését. Emellett az adatkezelésnek tisztességesnek is kell lennie, amely a NAIH szerint a törvényességnél, a formális jogalap megléténél tágabb követelmény, ezért nem lehet például az adós egészségi állapotával, kórházi kezelésének okával kapcsolatos kérdéseket sem feltenni a hozzátartozóknak. A NAIH ugyanakkor megerősíti, hogy faktoring esetén az adós adatainak a követeléskezelő cég által történő megszerzése és további kezelése nem kifogásolható, hiszen a tartozással együtt az adatok is jogszerűen kerülnek átadásra. A továbbiakban azonban figyelemmel kell lenni az adatvédelmi előírásokra, így például biztosítani kell a célhoz kötöttség és az adatminimalizálás elveinek való megfelelést, azaz hogy adatot ne tároljanak csak azért, mert majd jó lesz valamire, valamint, hogy csak olyan adatot gyűjtsenek és kezeljenek, amely feltétlenül szükséges a követelés behajtása érdekében.