Klinghammer folytatná

„Szívesen folytatnám munkámat, ha erre felkérést kapok” – nyilatkozta lapunknak a felsőoktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István elmondta, hogy a kormány összetételéről döntő Orbán Viktor miniszterelnök még nem egyeztetett vele arról, milyen szerepet kapna a választások után egy új kabinetben. Korábban egyes sajtóértesülések alapján Klinghammer akkor folytatná a munkáját, ha a kormány elfogadja a tavaly kidolgozott felsőoktatási stratégiát, amit a kerekasztal részvevői közül egyedül Parragh László, a gazdasági és iparkamara elnöke nem hagyott jóvá. Az is felmerült, hogy egy új kabinetben esetleg nem kapna szerepet. Klinghammer a stratégiáról lapunknak elmondta: még mindig nincs végleges döntés, de annak irányát helyesnek tartja.

Idén 106056-an jelentkeztek a felsőoktatásba a tavalyi 95445 fővel szemben – közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán elmondta, az állami ösztöndíjas képzésre 91737-en, az önköltséges képzésre 14319-en jelentkeztek. Egy jelentkező átlagosan 3,4 helyt jelölt meg a lehetséges 5-ből, így összesen 358 ezer helyre jelentkeztek.

A jelentkezők legnagyobb része a műszaki, valamint a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezett, az összes érdeklődő 16-16 százaléka, több mint 12-12 ezer fővel. A pedagógusképzésekre a jelentkezők 11 százaléka (egy éve még csak 5 százaléka), míg az orvos és egészségtudomány szakokra 9 százalék jelentkezett. Maruzsa szerint a pedagógusképzésre való jelentkezés emelkedése a pedagógus életpályamodell bevezetésével, a béremeléssel magyarázható.

Az első jelentkezések alapján az alap- és osztatlan képzésben a legnépszerűbb szak a gazdálkodási és menedzsment 3244 fővel. Utána a gépészmérnöki, jogász, mérnökinformatikus, óvodapedagógus, turizmus-vendéglátás, pszichológia, általános orvos, kereskedelem és marketing, a pénzügyi és számvitelt szakok következtek.

Klinghammer szerint a jelentkezések növekedésének oka a keretszámok eltörlése valamint az, hogy az állami ösztöndíjrendszer átalakítása tervezhető és mindenki számára elfogadható feltételeket teremt. Fontos lépésnek nevezte a Balog Zoltán tárcavezető és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közötti 2013. januári megállapodást is.

A tavalyi évhez képest valóban nőttek az adatok, de két éve még 110 ezren, 2011-ben közel 141 ezren, 2004-ben több mint 167 ezren jelentkeztek a szeptemberben kezdődő képzésekre. Klinghammer kiemelte: több jelentkező volt idén a levelező képzésekre, az összes jelentkező átlagéletkora 23 év volt. Az Eurostat adatai szerint 2000 és 2011 között a magyar hallgatók 1,7-2,4 százaléka tanult teljes képzésben külföldön, ami alacsonyabb, mint a környező országok és az EU fiataljainál megfigyelhető arány. Magyarországon jelenleg húszezer külföldi hallgató tanul, ez Klinghammer szerit növekszik majd a Stipendium Hungaricum és a Keleti Nyitás ösztöndíjprogramoknak köszönhetően.

Kerékgyártó Sándor, az Educatio Nkft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén 97 százalék volt elektronikus úton jelentkezők aránya, ezért várhatóan csak az utóbbi módon lehet majd jelentkezéseket benyújtani a jövő évtől.

Kerékgyártó Sándor, az Educatio Nkft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén 97 százalék volt elektronikus úton jelentkezők aránya, ezért várhatóan csak az utóbbi módon lehet majd jelentkezéseket benyújtani a jövő évtől. -->