Devizahitelesek: minden eldőlt, itt a parlamenti döntés

Az utolsó munkanap kezdődött meg a Parlamentben a nyári szünet előtt. A délelőtti kezdésnél még csak néhány képviselő lézengett a teremben, de hamarosan felpörgött a munka: ma kilenc törvényt szavaznak meg.

A szavazások kora délután kezdődtek meg. Elsőként a földügyi törvényekről döntöttek. Ebben a kormány vakmerőt lépett: hiába támadják az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban is azt, hogy a földek haszonélvezeti jogát húsz helyett fél év alatt szüntetnék meg, a javaslat minden ilyet kitörölne a telekkönyvekből, így kész tények elé állítva a kritikusokat.

Szavaztak az oktatási törvényről is. Ez az a javaslat, amely kancellárokat küld az egyetemek élére, ezzel a gazdálkodási függetlenségüket megszüntetni, valamint többek közt államosítaná a Pető Intézetet, és önállóvá tenné a Testnevelési Egyetemet. A kancellári rendszer melletti legfontosabb része mégis egy módosító javaslat. Pósán László fideszes képviselő indítványa lehetővé tette volna, hogy a Kossuth-díj, valamint az olimpiai érem pótolja a doktori fokozatot, Mocsai Lajos és Schmitt Pál legnagyobb örömére. Amikor az első felháborodás után a képviselő ezt visszavonta, sok kritikus megnyugodott - az már kevésbé volt látványos, hogy tegnap a törvényalkotási bizottság újra beadta ugyanezt a módosítót.

A nap legfontosabb törvényjavaslata ezután jött: szavaztak a devizahiteles csomagról. A végtörlesztésben részt vevők nem kapnak már vissza pénzt, a többiek visszakapják az folyósításkor és a törlesztések idején felszámított árfolyamrést, valamint a kamat- és díjemelések nagy része is visszajár majd. A folyamatban lévő végrehajtásokat felfüggesztik, és újraszámolják a tartozást. A Fidesz két fontos módosító indítványt is beadott, ezekről ma szintén döntött. Az elévülés szabályait átírták, így akik jelenleg is fizetik a hitelüket vagy még ma is megvan a hitelük, azoknak az esetében elévülésről nem lehet szó, függetlenül attól, hogy a hitelt mikor vették fel.

Csizi Péter, a törvényalkotási bizottság elnöke arról beszélt a bizottsági munka összefoglalásaként: Rogán Antal és Rubovszky György módosítóját befogadták. E szerint az elévülés akkor indul el, amikor lejár a szerződés. A javaslat ezen kívül szigorú határidőhöz köti a perek lefolytatását, aminek kínos mellékhatásaként minden per egy időben kezdődne meg. A törvényalkotási bizottság javaslata könnyítene kicsit a bíróságok dolgán, de így is végigvinnék a pereket még az év végéig.

Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében annyit annyit mondott: a bankoknak az állammal szemben kell pert indítania, ha szerintük nem volt érvénytelen a szerződés. Ehhez speciális eljárásokat tartalmaznak a javaslatok - mondta. Emellett azt is rendeznék, hogy a bankok ne emelhessenek most kamatot: hiába emelnek a bankok egyoldalúan most, a törvényjavaslat életbe lépte után a szerződésmódosítások nem lépnek hatályba. Eldobható papírok lesznek a hirdetmények - mondta az államtitkár.

Mengyi Roland a Fidesz nevében azt mondta a vitában, hogy az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lépnek bele az ügybe. Az árfolyamrésben mérlegelésre nincs lehetőség. Nem lehet senki olyan helyzetbe hozni, amíg tart a per, addig elárverezzék az ingatlanját - folytatta.

Az MSZP támogatja az előrelépést, akkor is, ha az kicsi - fogalmazott Burány Sándor. A Kúria döntését tiszteletben kell tartani szerinte is, ahogy azt is jónak tartja, hogy nem perek százezreivel próbálnák rendezni az ügyet. Az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelések azonban csak a kisebb problémát jelentik, a nagyobb baj az, hogy az árfolyamromlás miatt óriási a devizahitelesek vesztesége - hasonlította össze a 2010-es adatokat a mostaniakkal. Sőt, szerinte azzal, hogy az EU-csatlakozásunk óta felvett hitelekre vonatkoznának a szabályok, a Fidesz ront a hétfői helyzeten.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: a devizahitelezés az évszázad csalássorozata, nem lehet elvenni magyar emberektől a lakásukat.

Schiffer András (LMP) szerint egy közösségi bérlakásállomány alapjainak letétele volna a megoldás, hogy senki ne maradhasson lakhely nélkül. Sőt, szerinte nem csak a tisztességtelenül megemelt kamatot kellene visszafizetniük a bankoknak, hanem kamatot is kellene csökkenteni, ha időközben a piaci feltételek ezt indokolták volna, ám a bankok nem csökkentettek. Az LMP frakcióvezetője némi vitába bonyolódott az MSZP-vel arról, hogy a forintárfolyamot mennyire kéne a kormánynak megpróbálnia befolyásolni, de ez nem tartott sokáig. Rövid volt Répássy államtitkári válasza: arra kérte csak a képviselőket, hogy támogassák a javaslatot. Szavazás ma kora délután jöhet.

Ezután következett a másik nagyágyú: a reklámadó módosítása, valamint a módosítás módosítása . L. Simon László törvényjavaslata szerint csak akkor lenne mód az adóalap csökkentésére, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Vagyis az RTL nem tudná megúszni az extra adó befizetését. Az igazi vesztesek mégis a kisebb cégek lehetnének: a javaslat azt is rendezi, hogy ha olyan szolgáltatónál reklámoznak, amely nem Magyarországon adózik (vagyis a Facebookon vagy a Google-ön), akkor a hirdetőnek kell befizetnie az adót. Végül hogy kisebb legyen a csapás a kis cégekre, ennek az értékhatárát 25 ezerről 2,5 millióra emelnék fel, és adómentessé tennék, ha magánember önmagát hirdetné nem egyéni vállalkozóként - aminek azonban nem is a kisvállalkozások, hanem épp a Facebookon aktívan kampányoló politikusok lesznek az igazi nyertesei.

Pénzügyi tárgyú törvényekről is voksoltak, ebben rendezték a bankszanálás lehetőségét. Korábban Varga Mihály ezt úgy magyarázta el: A bankszanálási törvénytervezet fő irányvonala, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségeket erősítse egy nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során, ezért a javaslat egyik fő pontja a szanálási alap létrehozása, melyet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások töltenek fel befizetéseikkel.

Megvolt a szavazás a sportfogadásról is: a javaslat azt teszi lehetővé, hogy külföldi székhelyű cég is koncessziós jogot kapjon. Ez offshore hátterű külföldi cégek piacra jutását, illetve Andy Vajna piacszerzését könnyítheti.

A nap végén három általános vitát folytatnak le: a közszolgálati tisztviselők jogállásáról, a közszolgáltatási tárgyú törvényekről, valamint a belügyminiszter feladatait megnövelő javaslatról vitáznak. Ez utóbbihoz nem nyújtottak be módosító indítványt, így ma már a szavazásig is eljutottak.   A közigazgatási és igazságügyi tárca szétválásával egyes feladatkörök a belügyhöz kerültek át. A módosító javaslat rendezi azt is, hogy a büntetés-végrehajtással összefüggő párfogó felügyelői feladatok megszervezése és irányítása belügyminiszter hatáskörébe került, hasonlóan egyes anyakönyvi eljárásokhoz. A közfoglalkoztatás kapcsán a hivatalból folytatott közigazgatási eljáráshoz megkeresésre az álláskereső lakóhelye szerint illetékes jegyző 3 napon belül adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv járási szerve részére. A korábbi jogszabályban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalainak (fővárosban kerületi) munkaügyi kirendeltségeit nevezték meg adatszolgáltatónak.

Csizi Péter, a törvényalkotási bizottság elnöke arról beszélt a bizottsági munka összefoglalásaként: Rogán Antal és Rubovszky György módosítóját befogadták. E szerint az elévülés akkor indul el, amikor lejár a szerződés. A javaslat ezen kívül szigorú határidőhöz köti a perek lefolytatását, aminek kínos mellékhatásaként minden per egy időben kezdődne meg. A törvényalkotási bizottság javaslata könnyítene kicsit a bíróságok dolgán, de így is végigvinnék a pereket még az év végéig.

Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében annyit annyit mondott: a bankoknak az állammal szemben kell pert indítania, ha szerintük nem volt érvénytelen a szerződés. Ehhez speciális eljárásokat tartalmaznak a javaslatok - mondta. Emellett azt is rendeznék, hogy a bankok ne emelhessenek most kamatot: hiába emelnek a bankok egyoldalúan most, a törvényjavaslat életbe lépte után a szerződésmódosítások nem lépnek hatályba. Eldobható papírok lesznek a hirdetmények - mondta az államtitkár.

Mengyi Roland a Fidesz nevében azt mondta a vitában, hogy az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lépnek bele az ügybe. Az árfolyamrésben mérlegelésre nincs lehetőség. Nem lehet senki olyan helyzetbe hozni, amíg tart a per, addig elárverezzék az ingatlanját - folytatta.

Az MSZP támogatja az előrelépést, akkor is, ha az kicsi - fogalmazott Burány Sándor. A Kúria döntését tiszteletben kell tartani szerinte is, ahogy azt is jónak tartja, hogy nem perek százezreivel próbálnák rendezni az ügyet. Az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelések azonban csak a kisebb problémát jelentik, a nagyobb baj az, hogy az árfolyamromlás miatt óriási a devizahitelesek vesztesége - hasonlította össze a 2010-es adatokat a mostaniakkal. Sőt, szerinte azzal, hogy az EU-csatlakozásunk óta felvett hitelekre vonatkoznának a szabályok, a Fidesz ront a hétfői helyzeten.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: a devizahitelezés az évszázad csalássorozata, nem lehet elvenni magyar emberektől a lakásukat.

Schiffer András (LMP) szerint egy közösségi bérlakásállomány alapjainak letétele volna a megoldás, hogy senki ne maradhasson lakhely nélkül. Sőt, szerinte nem csak a tisztességtelenül megemelt kamatot kellene visszafizetniük a bankoknak, hanem kamatot is kellene csökkenteni, ha időközben a piaci feltételek ezt indokolták volna, ám a bankok nem csökkentettek. Az LMP frakcióvezetője némi vitába bonyolódott az MSZP-vel arról, hogy a forintárfolyamot mennyire kéne a kormánynak megpróbálnia befolyásolni, de ez nem tartott sokáig. Rövid volt Répássy államtitkári válasza: arra kérte csak a képviselőket, hogy támogassák a javaslatot. Szavazás ma kora délután jöhet.

Már a reklám árát is meghatároznák? Számos vállalkozás ki tudja használni a reklámadó kiskapuját, ezért gondolta a kormánypárt úgy, hogy változtatni kell a jogszabályon - mondta L. Simon László a javaslat vitájában. A képviselő szerint ezt ők a sajtóból vették észre. Ha a cég, ahol reklámoznak, nem Magyarországon adózik, akkor a hirdetés közzétevője kell, hogy az adót befizesse, a módosítás után 2,5 milliós határ fölött - folytatta. Azt már nem tette hozzá, de ennek a módosításnak a Facebookon sokat reklámozó politikusok a legnagyobb nyertesei.

Lehet itt médiahecckampányokat szervezni, lehet a miniszterelnök családják, országgyűlési képviselőket nevetséges helyzetbe hozni, de a szabályokat be kell tartani - utalt L. Simon valószínűleg arra, ahogy az RTL Klub a híradójában bemutatta: ő maga sem tudta, miről szól pontosan a javaslat.

Tállai András a kormány nevében azt mondta, hogy a törvényjavaslat fő célja az adózók körének kiszélesítése.

A törvényalkotási bizottság nevében Kara Ákos (Fidesz) arról beszélt: teljesen logikátlan azt állítani, hogy a sajtószabadságot korlátoznák. A bizottság kisebbségi véleményét ismertetve a függetlenek közt ülő Fodor Gábor azzal vágott vissza: egyértelmű, hogy az RTL Klub áll a célpontban.

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: ennél nagyobb bohózatot ritkán csinálnak, már a módosítás módosításának módosítását tárgyalják (ebben egyébként tévedett, csak a módosítás módosítását). Szerinte ráadásul L. Simon László még a vitaindítójában sem tudta pontosan idézni, hogy miről szól a törvény. Olyan cég nincs, amely ne próbálná minimalizálni az adófizetést, a kormány dolga elérni, hogy befolyjon mégis az adóbevétel, nem az, hogy olyan tévét büntessen, ami bemutatja a híradójában, hogy L. Simon László azt sem tudja, mit csinál - folytatta. A jobbikos Novák Előd pedig arról beszélt, hogy szerinte a magyar nemzet kulturális harcának része kell, hogy legyen a kereskedelmi tévék megregulázása. Schiffer András pedig egyenesen úgy fogalmazott: ami itt zajlik, az a selejt bosszúja, büntetni kéne azokat, akik úgy nyújtanak be törvényjavaslatot, hogy nem mérik fel annak a várható hatásait. L. Simon László szerint az ellenzék most azt kéri, hogy vonják vissza és nyújtsák be újra a törvényjavaslatot, miközben azért kritizálják, mert már nem először nyújtják be. Szerinte aki azt mondja, hogy a magyar költségvetés számára nyolcmilliárd forint nem sok pénz, az lenézi az adózókat. Lehetne mondani, hogy kínálják a reklámidőt alacsonyabb árakon, azon el lehet gondolkozni, hogy az államnak ebbe mennyi beleszólása lehet - lépett egy gondolattal tovább.

-->