Az idén dönthetnek, kartelleztek-e a szúnyogirtó cégek

Az idei év második felében dönthet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról az ügyről, amelyben a gyanú szerint a szúnyogirtással kapcsolatban egyes cégek megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit – értesült lapunk egy hozzánk elküldött dokumentumból. Az érintett cégeknek július közepén küldte el a GVH előzetes, nem nyilvános álláspontját.

A GVH még 2012. január 26-án indította meg eljárását a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt., a Gergely Air Légiszolgáltató és Export-Import Kft., a Komplex Air Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kobo-Coop-''96 Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az RSZ-Coop Légiszolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. ellen. Azt észlelték, hogy a Magyarországon meghatározó, vegyszeres kémiai és biológiai, légi és földi úton történő szúnyoglárva- és imágógyérítést és -irtást végző cégek feltételezhetően 2007 óta létező megállapodás keretében felosztották a hazai működési területeket, és megállapodtak a közbeszerzéseken adandó kivitelezési árakban. A megállapodás kiterjedhetett a 2010-es árvízi miatt létrejött, a Katasztrófavédelem által, állami pénzből finanszírozott, rendkívüli irtások területének elosztására is.

Egyeztethettek a vállalási árszint emeléséről is. A területi elosztásért cserébe a piacvezető légi szúnyogirtó és irtószergyártó Corax-Bioner Zrt. (amelyet a Magyar Narancs szerint Bakondi György, a katasztrófavédelem főigazgatója korábban ügyvédként képviselt) megállapodást köthetett a cégekkel, hogy ha az irtószert tőle vásárolják, az ő működési területükön szolgáltatóként nem dolgozik, illetve olyan ajánlati árakat ad, amelyekkel lehetővé teszi megrendelések elnyerését magasabb árakkal is.
Az idén a szúnyogirtást a Szemp Air, a Corax Bioner és a Rovért Kft. cégekből álló konzorcium látja el.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a kormányzatot írásban kérdezte arról, hogy „miért nyílt versenyt korlátozó eljárásban választották ki a szúnyogirtást végző konzorciumot?” A belügyminiszter közölte: a 2013-as enyhe tél és a májusában esett csapadékmennyiség kedvezett a csípőszúnyogok szaporodásának. Pintér Sándor szerint számolni kellett az árvízi szúnyogfajok jelentős számú petéivel, kockázati tényezőt jelentett az ázsiai tigrisszúnyog felbukkanása is.

A kormányzat ezért úgy döntött júniusban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a szúnyoggyérítési feladatokat átvállalja az önkormányzatoktól, a feladatra az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelölte ki. Pintér szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha az feltétlenül szükséges és sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak.

A földi és légi biológiai lárvagyérítést 2200 forint plusz áfáért végzik hektáronként és alkalmanként, a kémiai szúnyoggyérítés hektáronként és alkalmanként 1550 forint plusz áfa. Összesen legfeljebb 1,49 milliárd forintot plusz áfát fizetnek ki a konzorciumnak.