Parlament: így nem lesz fizetős az RTL Klub és a TV2

Két napirendi pontja van csak a mai parlamenti ülésnek, de nem lehet azt mondani, hogy unalmas napra számíthatunk. Elsőként lefolyt a vita a bankok elszámoltatásáról és a kamatmoratóriumról - a törvényjavaslat hivatalos elnevezése szerint a kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos szabályokról szól.

Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt vitaindítójában: a legbonyolultabb kérdéskör az elszámoltatás. A cél szerinte egy új szabályozási környezet kialakítása néhány hónapon belül, amelyben a magyar fogyasztókat minimum olyan védelem illeti meg, mint a nyugati országokban a bankok ügyfeleit.

Trócsányi arra is kitért: a bíróság a devizahiteles perekben többször is az Alkotmánybírósághoz fordult, de ő jogászként úgy gondolja, hogy az eddigi jogszabályok kiállják az alkotmányosság próbáját.

A rendeleti szintű szabályozás előnye, hogy így nagyobb lesz a rugalmasság - magyarázta. A fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni szerinte, mintha a szerződéskötéskor meglévő árfolyam és feltételek lennének érvényben. Így a tartozás még fennálló összege és a törlesztőrészletek is csökkennek. Tényleges készpénzkifizetésre azonban nem kerül sor, csupán leírják az összeget.

Ahol a szerződés már lejárt, ott a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell visszatéríteni - folytatta. Vagyis a szerződés megszűnésének időpontjáig az általános szabályok szerint kell kiszámolni az összeget, a többit pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Ebben az esetben fizethetnek vissza pénzt.

A pénzügyi intézmények számára is fontos, mi történik akkor, ha kedvezményt biztosítottak az ügyfélnek. Az intézmény jogosult levonni ezt az összeget - a miniszter szerint ez biztosítja az arányosságot.

2015 januárjától novemberéig fog tartani az a folyamat, amíg a különböző devizahiteles csoportok megkapják az igazságtételt, "a 2015-ös év a banki elszámoltatásokról fog szólni" - ígérte a miniszter. Az is fontos, hogy megvédjék a bíróságokat is, ne induljon bonyolult perek sokasága. Ezért ha a fogyasztó vitatja a bank számítását, első lépésben a banktól kérhet pontosítást, második körben az MNB pénzügyi békéltető testületéhez fordulhat, és ezután jönne csak a peres eljárás.

Több, első ránézésre apróbb, de mégis jelentős kérdésre is gondolni kellett: mi történik például, ha meghalt időközben a fogyasztó, vagy ha lakcímet váltott.

2015. január elején indíthatják a bankok a pereket a forinthitelek tisztességtelenségi vélelmének megdöntésére. A 2010. november 27-től hatályos kikötéseket a forinthiteleknél elsőként az MNB vizsgálja meg. Ha tisztességtelennek találják, akkor közérdekű keresetet indítanak. A forinthiteles perekre is ugyanazok a törvényi kikötések és szigorú határidők lesznek érvényesek, mint a devizahitelekre.

A javaslat a megszakított végrehajtási eljárásokról is rendelkezik - mondta a miniszter. A végrehajtók nem számíthatnak fel újabb díjakat. Külön rendelkezdnek az eljárásokkal kapcsolatos számviteli szabályokról és az adószabályokról is.

A kamat egyoldalú emelésére nem jogosult a bank - az elvileg 2016-ig tartó kamatmoratórium megszűnik korábban, ha egy tisztességesebb kamatban meg tudnak egyezni.

A valóban tisztességes hitelezésnek nem jelent meg a kontrollja, ezt mutatja a devizahitelek elterjedése is - mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint az átlagos fogyasztó nem volt tisztában a rendkívüli kockázatokkal. Az egyoldalú szerződésmódosítások elterjedése ugyanezt mutatja szerinte. Azt Rogán sem tartja elvetendőnek, hogy az általánosan használt szerződési feltételek közül a több százezer szerződésből néhánynál változtassanak, de a bankoknak nem szabad visszaélniük ezzel.

A bankok élnek a jogorvoslati lehetőséggel, mert próbálnak időt húzni - folytatta Rogán. Érdemes szerinte szólni arról is, hogy van-e helye ennek a témában nemzetközi fórumokon. Úgy véli: a Kúria jogegységi állásfoglalása az Európai Bíróság véleményét tükrözi, a mostani törvényjavaslat pedig ezen alapul.

Fontos arról is beszélni, hogy miért nem jár vissza készpénz az ügyfeleknek - mondta. Egyrészt ezzel átlépnék a Polgári törvénykönyvet, hiszen a szerződés keretein belül kell elszámolni. Rogán szerint ez sokkal előnyösebb is az ügyfél számára, mert ha készpénzben adnák oda az összeget, akkor nem csökkenne a hiteltartozás.

Burány Sándor, az MSZP-s vezérszónok bejelentette: pártja támogatja a javaslatot. Azonban szerinte fontos arról is beszélni, hogy a második Orbán-kormány alatt mennyivel megugrottak a törlesztőrészletek a forint gyengülése miatt. A téma a szocialisták részéről már napirend előtt is szóba került. Tóth Bertalan beszélt arról: kevés szó esett a devizahitelesekről. Ez nem a kormány eredménye szerinte, hanem azoké a százaké, akik pereket indítottak. Nem lehet amellett elmenni, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikája milyen árfolyamokat eredményezett - tette hozzá. Válaszként Répássy Róbert államtitkár arról beszélt: a rendszerváltás környéki törvényekhez hasonló jelentőségű vita kezdődik majd - szerinte persze az MSZP kormányzása alatt "szabadultak el a bankok" és az árfolyamok.

Vejkey Imre (KDNP) azt emelte ki: az elszámolási szabályok egyaránt irányadóak a forint- és a devizahitelek kezelésére.

Kicsit részben biankó csekket írunk alá, de legalább jó irányba indulunk el - fogalmazott a jobbikos Z. Kárpát Dániel. Szerinte most is csak részmegoldást vezetnek be. "A lopott holmi visszajár" - mondta.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt: pártja már kérte korábban, hogy tiltsák meg a devizahiteleknél, hogy a bankok a követeléseiket különböző bűnözői hátterű behajtó cégekre testálják át. Azt is kérték, hogy tiltsák be a deviza alapú hitelezést, valamint hogy végrehajtás ne indulhasson el jogerős határozat nélkül.

A függetlenek közt ülő, Együtt-PM-es Szelényi Zsuzsanna azt mondta: a kormány saját kampánycéljaira használja fel az adósok bajait. Valójában a devizaadósoknak ma is nőnek a törlesztőrészletei - mondta. Miközben a miniszterelnök és a villamosok oldalain a plakátok a bankok elszámoltatásáról harsognak, ki fogja elszámoltatni Matolcsy Györgyöt? - kérdezte.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint a törvény új korszakot hoz el, és olyan igazságot szolgáltat az embereknek, amelyről sokan már lemondta. A törvény szerinte az igazságos állam koncepcióját teszi le.

A mai második napirendi pont a költségvetés tervezésével, valamint a pénzpiaci és közüzemi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos törvénycsomag lesz. Ez a saláta határozza meg azt, hogy a választási években a költségvetést elég lesz október 31-ig benyújtani. Ugyanígy halasztást kapnak az önkormányzatok is a települési büdzsé elkészítésére. Az ellenzék szerint ezzel azt sikerül elérni, hogy a választásig ne kelljen a kormánynak elmondania, milyen megszorításokat tervez 2015-ben.

Módosul a szerencsejáték-törvény is, ez alapján október 4-én elindulhat az Eurojackpot Magyarországon is. Lapunk korábban úgy értesült: az EuroJackpot drágább lesz a lottónál, de többet is lehet vele nyerni. Úgy tudjuk, hogy az alapjáték 640 forint körül lesz, de ez az euró árfolyamával együtt változhat.

A salátatörvény egy másik ága a hulladékgyűjtést szabályozza: az iskolákban, óvodákban ezek után így újra legális lesz a papírgyűjtés.

Kormányrendelet rözgítheti azt is, hogy a tévés szolgáltatók miként érvényesíthetik a többletköltségeket - vagyis így tennék lehetetlenné, hogy fizetőssé váljanak a kereskedelmi tévék. A baloldali felszólalók attól tartanak, hogy emiatt a még hivatalosan Magyarországon lévő csatornák is külföldre költöznének át.

A kormány ma már látszatát sem kelti annak, hogy fellépne az üzleti szféra és a politika összefonódása ellen - így kommentálta Szelényi Zsuzsanna az Eximbank összeférhetetlenségi szabályainak változását. Több más ellenzéki képviselő is azt olvassa ki a törvényjavaslatból, hogy a cég vezetésébe bekerülhetnek pártemberek is.

A jobbikos Staudt Gábor beszélt arról: a Postánál ugyan névleg nem hajtanak végre privatizációt, de új struktúrában végzett működést megenged. Ez azt teszi lehetővé, hogy a Posta kiszervezheti a munkát más, magánkézben lévő cégekhez. "A sátáni logika ahhoz vezethet, hogy a Magyar Posta szétverésre kerülhet" - mondta.