Szijjártó: nem találtuk fel a spanyolviaszt
„A világról kialakult képünk is eltér attól, mint amilyen volt egy-két évvel ezelőtt. Régen fordultak elő olyan gyors változások, mint most, így nem túlzás kijelenteni, hogy új világrend születik” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Szerinte minden kormánynak az a kötelezettsége, hogy a legjobbat hozza ki a helyzetből, és Magyarország a győztesek közé akar tartozni.
Négy évvel ezelőtt felismertük, hogy nem csak túlélni akarunk, hanem azt is, hogy a válság után erősebbek legyünk, mint előtte. Az volt a célunk, hogy mi legyünk Európa termelési központja, és elértük a növekedési fordulatot – mondta Szijjártó.
Most minél több K+F és innovációs kapacitást szeretnének hozni az országba. „Az a célunk, hogy belátható időn belül Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-n belül EU-s összehasonlításban, most a 3-5. hely között vagyunk. Második célunk, hogy uniós összevetésben nálunk legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-ben, most a másodikak vagyunk Szlovákia mögött. Az is célunk, hogy közép-európai összehasonlításban nálunk legyen a legmagasabb a külföldi tőke beáramlása. Jelenleg a csehek mögött a második helyen állunk” – foglalta össze a miniszter. E három cél eléréséhez új külpiaci lehetőségeket kell keresni, több munkahelyteremtő beruházást kell vonzani az országba, és új gondolkodásmód is szükséges, és a magyar vállalatokat kell segíteni a külső piacokon.
Szijjártó kiemelte: az export alapvetően határozza meg a gazdasági teljesítményét. „A magyar külpolitika feladatát, szemléletét teljes mértékben át kell szervezni” – mondta a miniszter. „A külpolitika teljes átszervezésére van szükség. Az új feladat a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben. Az az elvárás, hogy a klasszikus diplomácián túl a vállalatokat is képviselni kell.”
A kormány átszervezte a külügyi intézményrendszert, a külpolitika, a külgazdaság és a diplomácia minden egyes feladatköre egy intézményhez került. Erre még Magyarországon nem volt példa, de nem találtuk fel a spanyolviaszt, számos európai ország is így tesz – emelte ki a miniszter. Példaként említette Svédországot, Franciaországot és Szlovákiát.
Szijjártó szerint két lábra kell állítani az exportot. „Minden egyoldalúság kiszolgáltatottságot jelent, ha a magyar export 80 százaléka egy irányba megy, és az a térség komoly gondokkal küzd, akkor figyelni kell arra, hogy más exportpiacokat is keressünk” – mondta a miniszter, utalva az EU gyengélkedésére. Kiemelte: a célpiacok mellett figyelni kell a világ azon helyeire is, amelyek dinamikusan növekednek. Folyamatosan növeljük az exportot európai és észak-amerikai irányba, de emellett kelet felé is nyitni kell.
Az exportálók körét is ki kell egyensúlyozni Szijjártó szerint. A kkv-k alig részesednek az exportból, miközben a munkavállalók többségét foglalkoztatják.
Szijjártó úgy látja, több intézmény segítheti a sikert. Ilyen a stratégiai megállapodások rendszere, a HIPA befektetési ügynökséggé alakítása, az Eximbank bátor hitelezési politikája, valamint a kereskedőházat rendszere.
„Legfontosabb feladatunk egy totális integráció a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A külügyi és külgazdasági gondolkodásnak egymásba kell fonódnia. Minden nagykövetségünkön külgazdasági diplomatának kell tevékenykednie, kivéve a Vatikánban.”
