Félő, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti törésvonal megerősödik?

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora, iszlám-szakértő az eseményen emlékeztetett: a hetvenes-nyolcvanas évektől lendült fel az iszlamizmus, vagyis az iszlám politikai ideológiaként használata. Az iszlamista szervezetek fő célpontja akkor az úgynevezett közeli ellenség volt: a saját országuk szerintük az iszlám rendelkezéseit be nem tartó politikai vezetői. A kilencvenes évek közepétől globalizálódott az iszlamizmus, megjelent az al-Kaida, és immár a távoli ellenség lett az elsőszámú célpont, így az Egyesült Államok és szövetségesei - magyarázta.

Úgy látja, a párizsi támadások összefüggnek a közel-keleti problémákkal, azzal, hogy a térségben meggyengültek az államok, és megnőtt a nem állami szereplők szerepe, így olyanoké is, amelyek a radikális iszlamista vonalat követik. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában sok iszlám-hívő bevándorló van, és velük kapcsolatban olyan szociális, gazdasági és társadalmi problémák alakultak ki, amelyeket az európai államok eddig nem tudtak kezelni - mondta.

Rostoványi Zsolt szerint jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha elmélyül a törésvonal a Nyugat és az iszlám világ között, holott a törésvonalnak a radikális és a mérsékelt iszlám között kellene húzódnia. Fontos, hogy egyes iszlamista szervezetek vezetői is elítélték a történteket, és valóban arra lenne szükség, hogy az iszlám közösség közösítse ki az ilyen támadások végrehajtóit, ahelyett, hogy dicsőítenék őket - vélekedett.

Nógrádi György, a BCE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a francia állam többször kérte a Mohamed-karikatúrákat közlő Charlie Hebdo című szatirikus hetilapot, hogy fejezze be a karikatúrák megjelentetését, mert ez sérti az állam érdekeit. Lehet, hogy az újságnak jó fogás volt az ilyen karikatúrák közlése, de más kérdés, hogy mit fizet ezért Franciaország - mondta. Hozzátette: a karikatúrák nemcsak a szélsőségeseket irritálják, hanem az egész iszlám világot.

Úgy vélte, Európának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szüksége van-e a bevándorlókra vagy sem. Nehéz dilemma, hogy befogadják-e az Európába érkezőket, hiszen ha nem teszik, az embertelen, de ha igen, idővel nehéz helyzetbe kerül a kontinens - mutatott rá. Megjegyezte: további kérdés, hogy miként lehet a bevándorlókat integrálni.

Nógrádi György hangsúlyozta: Európának egységes választ kell adnia a kialakult helyzetre. Ehhez új Irán- és Szíria-stratégiára lenne szükség, és azt is be kell látni, hogy Európa és Oroszország egymásra van utalva ebben a kérdésben - közölte.

Fejérdy Gergely, a KKI külügyi elemzője kifejtette: a bevándorlók munkavállalóként érkeztek Franciaországba, ahol a nagyvárosok peremterületeire szorultak, szegénységben élnek, és ebből a helyzetből nem tudnak kiemelkedni. Az itt született, itt felnövekvő fiatalok nem találják a helyüket a két identitás: a családjuktól örökölt és a helyi között. Gyakran munka, életcél nélkül tengődő fiatalokról van szó - magyarázta.

Mint mondta, nem meggyőződéses iszlamisták jelenthetik a veszélyt, hanem befolyásolható fiatalok, akik az elismertséget keresik, és könnyen radikalizálódnak. A francia állam tisztában van azzal, mi történik a külvárosokban, de nem tudja, hogyan oldhatná meg a helyzetet - közölte.

Fejérdy Gergely szerint a francia állam most azzal a dilemmával néz szembe, hogy nagyobb biztonság kell, és ehhez növelni kellene a rendőrség és a katonai erők létszámát, de ez hatalmas költségekkel jár.