Szamócabotrány: szermaradvány, román eper magyarként eladva - figyelmeztettek a fogyasztóvédők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHat héten keresztül tartó országos akcióban ellenőrizte a szamóca-kínálatot a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a vármegyei kormányhivatalok közreműködésével. A vizsgálatsorozat során 482 értékesítési helyen összesen 537 szamócatételt néztek át, az eddigi intézkedések nyomán pedig 3,5 millió forint bírságot szabtak ki. A hatóság közlése szerint, az ellenőrök a teljes kereskedelmi láncot vizsgálták: megjelentek nagybani piacokon, hipermarketekben, zöldség-gyümölcsüzletekben, valamint az idényben megszaporodó alkalmi szamoca árusítóhelyeken is. Utóbbiak gyakran utak mentén, parkolókban vagy forgalmas közterületeken kínálják a szezon egyik legkeresettebb gyümölcsét.
Az NKFH nemcsak a szamóca állapotát és frissességét ellenőrizte. Kiemelt szempont volt a származás igazolása, a kötelező jelölések megléte, a nyomonkövethetőség, valamint az árusítás higiéniai körülménye is. Az ellenőrzött tételek közel 10 százalékánál találtak valamilyen minőségi, jelölési vagy nyomonkövethetőségi problémát.
Szamoca: magyarként adták a külföldit
Az NKFH egyik legfontosabb tapasztalata, hogy egyes kereskedők továbbra is megpróbálnak visszaélni a magyar szamóca jó hírnevével. A jelenség különösen érzékenyen érinti Lajosmizse és környékét, amely az ország egyik legismertebb szamócatermesztő térsége.
A „lajosmizsei eper” elnevezés a vásárlók szemében régóta a korai, jó minőségű hazai gyümölcs szinonimája. Valójában azonban nem egy külön szamócafajtát jelöl, hanem egy, a helyi termesztési hagyományokra és a térség hírnevére épülő minőségi márkanevet.
Éppen ezért komoly megtévesztésnek számít, amikor külföldi gyümölcsöt magyar vagy lajosmizsei szamócának tüntetnek fel. A hatóság tapasztalatai szerint leggyakrabban romániai eredetű szamóca kerül így a fogyasztók elé. Az ilyen gyakorlat nemcsak a vásárlók döntését torzíthatja, hanem hátrányba hozza azokat a magyar termelőket és kereskedőket is, akik szabályosan működnek.
A külföldi szamóca jelenléte önmagában nem probléma: az ellenőrzött tételek mintegy 18 százaléka érkezett más országból, ami megfelel a szezonális piaci viszonyoknak. A gond ott kezdődik, amikor a vásárló nem kap valós információt arról, honnan származik az áru.
Sok mindenről kiderülhet, hogy nem magyar a termék
A hatóság szerint a származásra gyakran már a gyümölcs megjelenése és csomagolása is utalhat. Az eltérő országokban termesztett fajták színe, alakja, mérete és fényessége is különbözhet a hazai kínálatban megszokott szamócáétól.
A csomagolás szintén figyelmeztető jel lehet. A magyar termelők gyakran egységes, cserélhető, öt kilogrammos farekeszekben szállítják az árut. Ezzel szemben a görög, spanyol vagy lengyel szamóca jellemzően kisebb, egyszer használatos karton- vagy farekeszekben érkezik, míg a román tételek sokszor műanyag rekeszekben kerülnek a piacra.
Ez azonban önmagában nem bizonyíték a termék eredetére, ezért a vásárlóknak elsősorban a kötelező származási jelölést érdemes keresniük, kérdés esetén pedig az árusnál is érdeklődhetnek.
Több tonna szamócát kellett megsemmisíteni
A legsúlyosabb esetekben a hiányos nyomonkövethetőség miatt a hatóság nem tudta megfelelően ellenőrizni a termék eredetét és biztonságosságát. Ez azért különösen kockázatos, mert egy esetleges élelmiszerbiztonsági probléma esetén így nem lehet gyorsan és célzottan fellépni.
Az NKFH tíz tételt, összesen 2,7 tonna szamócát vont ki a forgalomból és semmisíttetett meg. A minőséggel kapcsolatban ugyanakkor viszonylag kevés kifogás merült fel, amit részben az magyarázhat, hogy a szamóca gyorsan forgó, keresett termék: általában nem marad hosszú ideig az árusítóhelyeken.
Az alkalmi standoknál sem tapasztaltak jelentős minőségi vagy higiéniai problémát. Az ellenőrök többnyire kisebb hiányosságokra, például a védőkesztyű használatának fontosságára hívták fel az árusok figyelmét.
Növényvédőszer-maradványokat is találtak
A laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy továbbra is szükség van szigorú ellenőrzésekre. A szakemberek 19 mintát vizsgáltak növényvédőszer-maradványok miatt, és négy esetben kifogásolható eredményt kaptak.
Két mintában a kimutatott szermaradék mennyisége meghaladta az engedélyezett határértéket. További két mintában olyan hatóanyagot azonosítottak, amelynek használata szamócában nem engedélyezett. Az érintett ügyekben hatósági eljárás indult, a szankciók meghatározása még folyamatban van.
A már megállapított jogsértések miatt eddig 3,5 millió forint bírságot szabtak ki. Ez az összeg még emelkedhet, mivel több eljárásban nem született végleges döntés.
Mire figyeljen a vásárló?
A hatóság arra figyelmeztet, hogy a feltűnően olcsó, magyar vagy lajosmizsei jelzővel kínált szamócát érdemes fokozott óvatossággal kezelni. A piaci árnál jóval kedvezőbb ajánlat esetén nagyobb lehet az esélye annak, hogy a gyümölcs valójában külföldről érkezett, csak nem ezt tüntetik fel.
A vásárlók a származási ország ellenőrzésével, megbízható értékesítési hely választásával és az árusnak feltett kérdésekkel is csökkenthetik annak kockázatát, hogy megtévesztő jelölésű terméket vigyenek haza. A szamócaszezon lezárultával sem áll le az NKFH ellenőrzési munkája. A hatóság a következő hónapokban is vizsgálja majd a zöldség- és gyümölcspiacot, hogy a címkén, az ártáblán vagy az árus szavaiban szereplő információ valóban megfeleljen annak, ami a vásárló kosarába kerül.
