Donald Trump fellélegezhet: egyre sűrűbb a forgalom a Hormuzi-szorosban, de a veszély nem múlt el
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tengeri adatokat gyűjtő Signal platform hétnapos mozgóátlaga szerint a Perzsa-öbölbe belépő és onnan távozó, nyomon követhető hajóáthaladások száma a konfliktus nagy részében napi egy-kettő között mozgott, július 1-jére azonban napi nyolcra emelkedett. A világ egyik legnagyobb konténerhajózási társasága, a Hapag-Lloyd pedig csütörtökön közölte a Financial Times-szal, hogy a korábban a Perzsa-öbölben rekedt négy hajója már elhagyta a térséget. Versenytársa, a Maersk pedig arról számolt be, hogy két hajója a múlt héten haladt át a szoroson. A forgalom növekedése a hajótulajdonosok bizalmát jelzi az amerikai-iráni tűzszünettel kapcsolatban, bár a Hormuzi-szoroson való áthaladással kapcsolatos kockázatok nem szűntek meg teljesen.
Fotó: Amr Alfiky / Reuters
Kockázatot vállalnak vagy bizakodók a hajótulajdonosok – egyre több hajó halad át a Hormuzi-szoroson
Irán ugyan a múlt héten, az Egyesült Államokkal kötött, a békemegállapodást előkészítő dokumentum aláírása óta két hajót is megtámadott, a Lloyd’s List Intelligence adatai szerint a június 28-ával zárult héten – a GPS-jeladójukat kikapcsoló, úgynevezett „sötét” hajóutakat is beleszámítva – összesen 258 áthaladást regisztráltak a Perzsa-öbölbe be- és kifelé. Ez jelentős emelkedés a márciusban indult válság első hetében mért 41 áthaladáshoz képest.
Bár az áthaladások száma még mindig jóval elmarad a háború előtti szinttől, az adatok azt mutatják, hogy az üzemeltetők igyekeznek kihasználni a viszonylagos nyugalmat:
- egyrészt kivezetik a Perzsa-öbölben rekedt hajókat,
- másrészt profitálnának a továbbra is magas fuvardíjakból.
Amerikai, katari és iráni tisztviselők kedden és szerdán Dohában tárgyaltak a Hormuzi-szoros helyzetéről, ám kevés jel utalt arra, hogy érdemi előrelépés történt volna a vízi út teljes újranyitása felé.
A konfliktus kitörése előtt a világ olaj- és földgázszállításának mintegy egyötöde haladt át a Hormuzi-szoroson, ahol naponta átlagosan körülbelül 135 hajó közlekedett.
„Nagyon nehéz megmondani, hogy ez a növekvő bizalom jele, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egyre többen vállalják a kockázatot” – mondta a helyzetről Jakob Larsen, a világ legnagyobb hajótulajdonosi szövetsége, a BIMCO biztonsági vezetője. Hozzátette:
egy hajózási társaság döntése nemcsak a biztonsági kockázatoktól függ, hanem attól is, mekkora veszteséget okoz, ha egy hajó hosszabb ideig vesztegel.
Előbb-utóbb sok hajótulajdonos hajlandó nagyobb kockázatot is vállalni annak érdekében, hogy veszteglő hajója újra a vizeken hajózhasson és árut fuvarozzanak azzal.
A forgalom még mindig elmarad a háború előtti szinttől
A Hormuzi-szoros két fő hajózási útvonalát Irán aknákkal zárta el. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) múlt heti becslése szerint mintegy 80 aknát kell eltávolítani ahhoz, hogy a vízi út ismét biztonságosan használható legyen.
Jelenleg a hajók vagy egy Irán által kijelölt útvonalon haladnak át, amelyhez az Iráni Forradalmi Gárda jóváhagyása szükséges, vagy egy délebbi útvonalat választanak Omán partvidéke mentén. Hajózási vezetők és tisztviselők szerint ezen az útvonalon az Egyesült Államok és Omán bizonyos fokú légi védelmet biztosít az áthaladó hajóknak.
Omán bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost továbbra is nyitva tartja a hajóforgalom előtt, és nem vet ki áthaladási díjat a hajókra. A biztonságos közlekedés elősegítése érdekében az ország a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) együttműködésben két ideiglenes útvonalat jelölt ki a jelenlegi hajózási sávoktól északra és délre azon hajók számára, amelyek elhagyják a térséget. A rendelkezésre álló információk alapján ezek a menekülési útvonalak azonosak azzal, amiknek kialakításáról az IMO még hetekkel korábban tett bejelentést a Hormuzi-szoros kapcsán – írtuk a napokban. Információk szerint június végén meg is indult a kijelölt útvonalon a forgalom, ám azt a fentebb említett támadások után átmenetileg leállították.
A Lloyd’s List adatai alapján az elmúlt héten a Perzsa-öbölbe érkező és onnan távozó hajók többsége olajszállító tartályhajó volt. Közülük több mint 60 iráni hajó volt, mivel Teherán kihasználja az Egyesült Államok által biztosított szankciós mentességet a már tengeren lévő iráni olaj kereskedelmére. A kifelé tartó tankerek jellemzően olyan rakományokat szállítottak, amelyeket még a háború kitörése előtt rakodtak fel, de a veszteglés alatt ideiglenesen úszó tárolóként álltak a Perzsa-öbölben.
Irán főtárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf kedden közölte, hogy az amerikai blokád feloldása óta az ország 40 millió hordó olajat exportált, ráadásul a háború előtti árszinthez képest 20 százalékos felárral.
Fotó: NurPhoto via AFP
Megmozdult a többi Öböl menti állam is
A Perzsa-öböl többi államából érkező olajszállítás is élénkülni kezdett. Az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) több tartályhajója szerdán konvojban haladt át a szoroson az ománi útvonalat használva. A Brent nyersolaj ára a múlt héten először süllyedt vissza a háború előtti szintre a konfliktus kezdete óta.
- A tankerek iránti erős keresletet és a korlátozott kínálatot jól mutatja, hogy június 23-án a Hormuzi-szoros útvonalán közlekedő tartályhajók napi spot bérleti díja elérte az 500 ezer dollárt a Signal adatai szerint, amire április eleje óta nem volt példa.
Július 1-jére ugyanakkor ez az összeg napi 294 ezer dollárra mérséklődött, ami arra utal, hogy egyre több hajó vállalja az áthaladást a szoroson.
A biztosítási díjak is jelentősen csökkentek. James Reason, a WTW biztosítási brókercég szakértője szerint a hajók biztosítási költsége már a kedvezmények előtt is nagyjából a hajó értékének 2 százalékára esett vissza, szemben a tűzszünet idején tapasztalt mintegy 7 százalékos szinttel.
