Rövid ülésre készültek ma a parlamentben, de az még a tapasztaltabb képviselőket is meglepte, hogy valójában mennyire rövid lett. Alig több, mint egy órával azután, hogy elkezdték, az ülést vezető alelnök már épp lezárni készült a napot, amikor befutott az egyetlen napirendi pont elkésett jobbikos vezérszónoka - az LMP őt követő egyetlen felszólalója is késett volna, ha kollégája nem nyújtja el a beszédét, de így sem tartott két óránál tovább az ülés. Az elmúlt napok kis létszáma után (kedden az a fénykép járt körbe a magyar sajtón, ahogy 16 képviselő emlékezik meg a teremben Göncz Árpádról, szerdán aztán voltak olyan pillanatok is, amikor csak hatan voltak bent a patkóban) ma is máshol volt a többség, összesen egy kormánytag és hét képviselő szólalt fel.
Pedig a nap egyetlen napirendi pontja érdemes alett volna figyelemre: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011 és 2015 közti működésének beszámolóit vitatták meg. A fő téma persze az volt, hogy jó volt-e a magán-nyugdíjbefizetéseket államosítani - a fideszes képviselők ezen a ponton az csökkentéséről, az ellenzékiek lenyúlásról beszéltek.
Az NGM-et képviselő Tállai András úgy mutatta be a beszámolókat: "az alap által ez a pénz a törvény által deklarált céljaira került felhasználásra" - magyarul csökkentette az államadósságot. Szerinte "a pénz nemhogy eltűnt, hanem az állam működését, gazdálkodását segítette". Közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak - sorolta. A fideszes Galambos Dénes ehhez még azt is hozzátette: "a magánnyugdíj-befizetések nem magánmegtakarítások voltak".
Elvették, elköltötték, eltapsolták - az MSZP, a Jobbik és az LMP felszólalóinak is ezek voltak a kulcsszavai. Ahogy a Fidesznél, náluk is visszatértek a 2010-2011-ben már megismert szlogenekhez, a kormánypárt állami pilótajátékról, az ellenzék a magán-nyugdíjpénztári tagok megzsarolásáról beszélt. Azt is hozzátették az ellenzéki képviselők: az egyéni számlák ígérete már rég eltűnt, az államadósság pedig mára már alig alacsonyabb, mint 2010 végén volt. Ráadásul "az, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható, nem jelenti azt, hogy megoldottuk a magyar idős emberek problémáit".
A vita gyorsan véget ért, majd a napirend utáni felszólalók következtek volna, ha legalább egyikük ott lett volna a teremben - de nem voltak ott. Így 1 óra 45 perccel a kezdés után le is zárták az ülésnapot.
A mostani a negyedik legrövidebb ülés ebben a ciklusban, de azok közül, ahol érdemben vitattak meg javaslatokat, ennél rövidebb nem akadt. Tavaly decemberben az MSZP megpróbált összehívni egy ülést, de a kormánypártiak nem mentek el megszavazni a napirendet, így az elmaradt - így tartott 41 percig az aznapi huzavona. Közvetlenül a 2014-es választás után kétszer is tartottak egyórásnál rövidebb ülést, de ezeknek a programja kötött volt, az egyetlen napirendi pont előbb Orbán Viktor miniszterelnökké választása, a másikon pedig a kormánytagok bemutatása volt.
