A gyermekvédelmi törvény módosítását bő egy hónap múlva elfogadhatja a parlament. „A legfontosabb az, hogy a gyermekvédelmi törvény finomhangolásáról van szó, nem pedig új törvényről – mondta a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének korábban a módosításra reagálva Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő. – Ez azt jelenti, hogy a húsz évvel ezelőtt keletkezett törvény alapelvei és iránya teljesen rendben van. Finomhangolásra pedig azért van szükség, mert sokat változtak az életviszonyok azóta” – tette hozzá a szakember.
A kormánypárti törvénymódosító javaslat lényege, hogy a gyermekek védelme érdekében erősítené a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer feladatait és felelősségét. „A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, az attól való elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben – hangsúlyozta a módosítás lényegét az egyik előterjesztő, a fideszes Horváth László az Országgyűlésben.
A módosítások fő célja, hogy a jelzőrendszer tagjai a mainál hatékonyabban, egyértelmű szabályok szerint működjenek együtt, hogy minimálisra szűkítsék a mérlegelés lehetőségét. „Gyakoribb lesz a gyermekek szűrése, amelyen kötelező is lesz a megjelenés – hangsúlyozta Czibere Károly államtitkár. – A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál”.
A módosítás másik része, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy törvényi szintű szakmai protokollt küld el az érintetteknek, amelyből egyértelmű lesz, kinek milyen feladata van, ha veszélybe kerül egy gyermek. Fontos továbbá, hogy a gyerek védelembe helyezésének folyamatát felgyorsítsák, és ha nem működik együtt a szülő vagy a gondnok a háziorvossal vagy a védőnővel, azonnal hatósági segítséget lehet kérni.
„Szinte sehol nincsen az egész világon ilyen lefedettségű védőnői szolgálat, mint Magyarországon – magyarázta Radoszáv Miklós. – Azt gondolom, hogy ezt szabad kötelezővé tenni. Még a fejlett világból is csodájára járnak. Az, hogy ne legyen egy személy, aki minden kicsi gyerekkel találkozik, megengedhetetlen.”
Egy gyöngyösi család példája, ahol a negyedik gyerek éhen halt miután már három gyermeket védelem alá helyeztek, rávilágított arra, hogy rögzíteni kell a mostani törvénymódosítás során, hogy a testvérek, féltestvérek ügyét egy ügyiratban, egy dossziéban kezeljék.
Az új szabályozás szerint az azonnali intézkedést igénylő esetekben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténhet. A törvény hiányosságára a gyöngyösi eset világított rá, ahol nem engedték be a szülők a gyermekjóléti központ munkatársait, hatósági kényszerintézkedéshez azonban nem lehetett engedélyt szerezni, mert az ahhoz szükséges bizonyítékok a lakásban voltak.
Fontos célja a törvény módosításának, hogy a szülő a gyermekét ne rejthesse zárt ajtó mögé, ezért rögzítik, hogy a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, vagy elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül.
A gyöngyösi éhen halt negyedik gyerek esetének másik tanulsága, hogy nem elfogadható az, ha a szülő telefonon mondja be a gyerek adatait. Vagyis garanciákat építenek a törvénybe azért, hogy a gyereket ne lehessen kivonni a gyermekvédelmi jelzőrendszerből, kötelező legyen a szűrő- és a státuszvizsgálatokra személyesen elvinni. Viszont ehhez azt is egyértelművé akarja tenni a kormány, hogy az egészségügyben dolgozóknak jelzési kötelezettsége legyen. A gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása hangsúlyozza, hogy a szülőknek nem lehet elutasítani sem a védőnői, sem a gyermek-, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Ezeknek szankcióját is szigorítja majd a gyermekvédelmi törvény módosítása 2017. január 1-től, ha hamarosan elfogadja a parlament.
A gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat alapján, ha egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is, akkor pedig a hatóság akár már a gyerekek elszakításáról is dönthetne. „Jól működő családok szakadhatnának szét tehát akár egy-egy kimaradt osztályfőnöki óra vagy orvosi vizsgálat miatt” – írta a szervezet. Több olyan ügyük is volt már, amikor családoknak segítettek visszakapni jogtalanul elszakított gyermeküket, akiket azért vettek el tőlük, mert nem feleltek meg a védőnő irreális elvárásainak.
