Matolcsy: az MNB-ben adott fizetések jól tükrözik az ottani munkát

A szerda az új hétfő: ma tartják meg a parlamentben azt a szokásos hét eleji néhány órát, amikor a kormányt kérdezhetik a képviselők. A rövid ülésnek mindössze két napirendi pontja van: előbb másfél órán át a kérdéseket tehetik fel, majd jön az azonnali kérdések órája.

Orbán Viktornak ma nem kell bemennie válaszolni a hozzá beadott kérdésekre - pedig négy ellenzéki is kérdezné -, Matolcsy Györgynek azonban már ott kell lennie. Az MNB elnökét elsőként az MSZP-s Bárándy Gergely kérdezhette, ő a Rokonok, haverok és mások címet adta azonnali kérdésének.

Bárándy arról beszélt: a korrupció legtökéletesebb példája, amikor valaki attól fogad el segítséget, akit ellenőriz - ilyen például az, amikor Matolcsy György Patai Mihály Bankszövetség-elnök lakásában lakik. Fizetett-e lakbért? - kérdezte. Azt is megkérdezte, igaz-e, hogy havi több százezer forintos fizetést ad az MNB Matolcsy barátnőjének. Matolcsy azt válaszolta erre: folytatódik a blöffsorozat. Hosszan sorolta a korábbi vádakat, amelyekről szerinte mind kiderült, hogy nem igazak. Szerinte a "Bulvárszabi" (milyen kedves megszólítás ez a Népszabadságnak) nem igaz információt közölt, amikor azt írta, hogy Patainál lakott, mert az állandó lakcíme más. Bárándy annyival válaszolt erre: elég sokan vannak az országban, akik nem ott laknak, ami az állandó lakcímük. Az pedig szerinte érthető, hogy a legfőbb ügyész nem fogja lecsukatni a felesége főnökét, de ez nem mindig lesz így. Matolcsy úgy reagált erre: ezért még a jelenlegi tartózkodási helyét sem mondja el, mert a blöffsorozatból is kitűnik, hogy az MSZP csak a támadó forgatókönyv szerint jár el.

A szintén szocialista Szakács László a Takarékosság Világnapja alkalmából tett fel azonnali kérdést Matolcsynak: ők miért szórják a pénzt? Matolcsy előbb a magánnyugdíjpénztárakról beszélt válaszában, szerinte "egy nagy rablásnak" vetettek véget. Az MNB és a PSZÁF összeolvasztását is megemlítette, szerinte így lehetett a brókerbotrányt felfedni. A kormány és a jegybank lépését bravúrnak nevezte, ahogy a frankhitelesek helyzetét rendezték. Az MNB-ben adott fizetések pedig az ottani munka minőségét tükrözték. Szakács a brókerbotrány kapcsán úgy válaszolt: nem lepleztek le semmit, még az MNB orra előtt vitték ki a Quaestor utolsó 6,5 milliárd forintját. Tudott-e az MNB a listáról, amelyen az szerepelt, kik vették ki az összeomlás előtti napokon a pénzüket - kérdezte. Matolcsy megismételte: 15 év csalásait 15 hónap alatt leplezték le.

Burány Sándor (MSZP) azt mondta Matolcsynak: amit az MNB és alapítványai tesznek, az mértéktelen, erkölcstelen és szabálytalan. A lapunkban megjelent cikket idézte arról, hogy a könyv szerinti értéken felül vásárol irodaházakat a jegybank. Az erkölcstelenség az, hogy a barátnőjét és családját magas fizezésért alkalmazza - folytatta. Szabálytalanságnak pedig azt nevezte, ahogyan az MNB a költségvetést finanszírozza. Matolcsy azt válaszolta neki: a könyv szerinti és a piaci érték közt tudni kell különbséget tenni. Az erkölcstelenséget illető kérdésekről nem akart beszélni, a szabálytalanságok vádjáról pedig annyit mondott: nem rendelkezik az MNB egyetlen alapítánya sem az ÁKK által kibocsátott állampapírral, de az állampapír-állományukat leépítik és ingatlanvásárlással helyettesítik. Burány papírt mutatott neki arról, hogy több, mint 9 millió euró értékben vásároltak állampapírt az alapítványok közvetlenül az Államadósság-Kezelő Központtól - ezt vizsgálja az Európai Központi Bank is. Matolcsy szerint Burány az ÁKK által elsődleges és másodlagos piacon értékesített papírok közt sem tud különbséget tenni, az alapítványok ugyanis a másodlagos piacon vásároltak (Burány az elsődlegesről beszélt).

Lázár Jánost két LMP-s képviselő kérdezte volna: Ikotity István arról, hogy miért akarja bevezetni a gimnáziumi felvételit, Schmuck Erzsébet pedig arról, hogy hány embert tervez kirúgni a kormány. Ikotity kérdésére Csepreghy Nándor válaszolt. Ami az oktatást illeti, az államtitkár arról beszélt, le kell számolni azzal a feltevéssel, hogy egy diploma az ember zsebében megold mindent, és nem az egyetemi felvételin kellene szembesíteni a diákokat azzal, hogy követelmények vannak. Mint mondta, a kötelező egyetemi felvételi jó volna, mert így már az általános iskola végén visszajelzést kapna a gyerek arról, hogy érdemes-e továbbtanulnia, vagy inkább a szakképzésben kéne próbálkoznia. A leépítésekről azt mondta, hogy meg kell nézni, a szomszédaink és a versenyképes országok mennyivel alacsonyabb arányban foglalkoztatnak dolgozókat az állami szférában.