A jelentéstervezet előkészítésében a NAK illetve a COPA-COGECA is részt vett. Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kg-nak felel meg. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-veszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes, korlátozott erőforrások pazarlását is jelenti.
Az EP-bizottsági jelentéstervezet kialakításában a COPA-COGECA részvétel segítségével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz. A jelentés az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése és az élelmiszer-biztonság javítása melletti hangsúlyos kiállást célozza. A bizottsági kezdeményezés szerint az élelmiszer-hulladékok mennyiségét
50 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig, továbbá a jelenleg érvényes, 2025-ig 30 százalékos csökkentést megcélzó kötelező célkitűzés eléréséhez megfelelő eszközök biztosítását kérik az uniós döntéshozóktól.
Mindez olyan összehangolt szakpolitikát szorgalmaz, amely a hulladékgazdálkodásra, az élelmiszer-biztonságra és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra is kiterjed, mindemellett figyelembe vesz gazdasági, kutatási, innovációs, környezetvédelmi, agrárpolitikai, oktatási és szociálpolitikai tényezőket is. Ugyancsak fontos, hogy az eladatlan élelmiszerek kezelését, esetleges körforgásos gazdálkodásba építését uniós jogszabályok pontosan szabályozzák, mint ahogy szükséges az élelmiszer-adományozásra vonatkozó enyhébb szabályozás is.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint a világon az emberi fogyasztásra előállított összes élelmiszer közel egyharmada kárba vész. A FUSIONS projekt becslései szerint az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez leginkább a háztartások (53 százalék) és a feldolgozó ágazat (19 százalék) járul hozzá, a vendéglátóipar hozzájárulása 12, az elsődleges termelésé 10, a nagy- és kiskereskedelemé 5 százalék.
A FUSIONS-jelentés szerint több mint ötven uniós jogi aktus gyakorol hatást az élelmiszer-hulladékokra, az Európai Bizottságnak célszerű megvizsgálnia a jogszabályokat, és meghatároznia, hogy vannak-e olyan hiányosságok, átfedések, amelyek tekintetében további cselekvésre van szükség. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszer-biztonság növelése és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának fokozása szempontjából különösen fontos szerepe van a kutatásnak, fejlesztésnek az élelmiszer-ellátási és -fogyasztási lánc valamennyi szegmensében.
