Váratlan újdonságba ütközünk minden magyar webáruháznál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 45/2014. (II. 26.) Korm.-rendelet módosítása alapjaiban írja felül a hazai webshopok eddigi gyakorlatát. Június 19-től az üzemeltetők már nem intézhetik el a fogyasztók tájékoztatását az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) közé elrejtett passzusokkal, és az sem elégséges opció, ha csupán egy ügyfélszolgálati e-mail-címet vagy kapcsolati űrlapot biztosítanak. A jogszabály egyértelműen kimondja: a webáruház felületén egy jól látható, közvetlenül használható és félreérthetetlen interaktív elemet kell elhelyezni az elállási jog érvényesíthetősége céljából – derül ki az Origo cikkéből. Az újdonság nemcsak a magyar piacra érvényes, hanem az EU minden tagállamában hatályba lép.
Elállás online: olyan gyorsnak kell lennie a folyamatnak, mint a vásárlásnak
A szigorú névhasználat nem véletlen: az elállási gomb vagy menü vagy egyéb beépített felirata nem lehet általános vagy ködösítő. Az olyan megoldások, mint a „Mégsem” vagy a „Visszaküldés” jogilag nem állják meg a helyüket; a szövegezésnek egyértelműen utalnia kell a szerződéstől való elállásra.
A lap összegzése szerint elvárás, hogy az elállási gomb megnyomásával egy olyan elektronikus űrlapnak kell megnyílnia, amely minimálisan az alábbi adatokat kéri be a fogyasztótól:
- a vásárló neve és e-mail-címe,
- a rendelési azonosító,
- valamint egy kifejezett, egyértelmű nyilatkozat az elállási jog gyakorlásáról.
A digitalizált folyamat nemcsak a frontend-fejlesztést érinti, hanem a háttérfolyamatok automatizálását is megköveteli. A nyilatkozat beérkezését a vállalkozás köteles haladéktalanul és tartós adathordozón (jellemzően automatikus e-mailben) visszaigazolni a vásárló felé.
Emellett a kereskedőknek tartaniuk kell magukat a szigorú pénzügyi határidőkhöz is: az elállás alapján visszajáró teljes összeget a nyilatkozat kézhezvételétől számított 14 napon belül vissza kell téríteniük a vevő részére. A funkciónak a szerződéskötéstől számítva legalább a 14 napos törvényi határidő lejártáig folyamatosan elérhetőnek kell maradnia, és a kereskedő köteles azt a fogyasztó által választott nyelven is biztosítani.
A rendeletmódosítás kizárólag a folyamat digitalizálását és egyszerűsítését célozza, a klasszikus 14 napos, indokolás nélküli elállási jog kereteit nem változtatja meg.
A határidők számítása az ügylet típusától függően az alábbiak szerint alakul:
| Értékesítés típusa | A 14 napos határidő kezdete |
|---|---|
| Standard termékértékesítés | A termék átvételének (kézhezvételének) napja |
| Több termékből álló rendelés | Az utolsóként kiszállított termék átvétele |
| Rendszeres szállítási szerződés | Az első szállítmány átvételének napja |
| Szolgáltatásnyújtási szerződés | A szerződés megkötésének hivatalos napja |
Ahol a gomb sem segít: ezeknél a termékeknél nem lehet élni elállással
A fogyasztóvédelmi szigorítás mellett a kereskedőknek továbbra is joguk van megtagadni az elállást bizonyos termékkategóriáknál. Az online elállási folyamat kialakításakor a webshopoknak dedikáltan kezelniük kell ezeket a kivételeket:
- nem fizikai digitális tartalmak (pl. szoftverlicencek, letöltések),
- egyedi igényekre szabott, egyedileg gyártott termékek,
- gyorsan romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk,
- higiéniai vagy egészségvédelmi termékek, amennyiben a fogyasztó a zárt csomagolást a kézbesítés után felbontotta.
Ezeknél és még néhány más terméktípusnál a vevő nem élhet a 14 napos elállási joggal.
Az új szabályozás bevezetése komoly technikai felkészülést igényel a hazai e-kereskedelmi szektortól, különösen a kisebb, egyedi fejlesztésű motorokat használó kkv-któl. Azok a piaci szereplők, akik határidőre nem integrálják a felületükre a jogszabályi feltételeknek megfelelő „elállási gombot”, jelentős fogyasztóvédelmi bírságkockázattal néznek szembe.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
