A Huawei-őrület után itt a Palantir-őrület: kínai cég után amerikaitól félti adatait a világ
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre erősödnek az adatvédelmi aggályok a kettős felhasználású amerikai vállalat, a Palantir globális térnyerése miatt, miután a katonai, rendfenntartó vagy épp hírszerző szervekkel is együttműködő vállalat világszerte kínálja kormányzatok és mások számára is platformját, mely segíti a különböző, egymással nem feltétlenül kompatibilis adatbázisok integrációját, azok architektúrájának megváltoztatása nélkül.
A Palantir segíthet Japánnak, de ennek árát az adatbiztonsággal fizeti meg a szigetország
A Peter Thiel által alapított és elnökölt vállalkozás körül Japánban most azért áll a bál, mert a cég szerepet játszhat Szanae Takaicsi miniszterelnök adójóváírási politikájának végrehajtásában, miután a milliárdos márciusban találkozott a kormányfővel. A japán kormánypárt egyelőre a terv egyszerűbb változata mellett foglal állást, mely a munkajövedelem alapján adná a juttatásokat.
A terv átfogóbb változata a Nikkei írása szerint azonban szükség lenne több információra, például az emberek megtakarításairól és vagyonáról, hogy a segítség a ténylegesen rászorulókat érje el.
Ehhez azonban különböző jövedelmi és vagyoni információk integrációjára lenne szükség, melyek kormányzati, pénzügyi, nyugdíj vagy épp vállalati adatbázisokban hevernek.
A kormányzati információk központosítása a megfigyelés új szintjéhez vezet
Tavaly áprilisban pedig egy olyan javaslat is született a szigetországban, ami egy kormányzati adatközpontot hozna létre, márpedig a különböző rendszerekben tanyázó adatok összefésülése pont az olyan cégek specialitása, mint a Palantir. Azonban az egy célból összegyűjtött adatok felhasználása más célból aggodalomra adhat okot, miután
a Palantir segítségével az amerikai kormányzat egészségügyi adatokat használt az illegális bevándorlás elleni fellépés céljára.
Az amerikai cég által összegyűjtött adatok miatt Európában is kongatják a vészharangot, miután a Palantir rendszereit több német tartomány rendőrsége, a francia belföldi hírszerzés vagy épp a brit egészségbiztosítás is használja. Ennek ellenére a Nikkei szerint az Európai Unió adatvédelmi szabálya, a GDPR lehet a követendő példa a japán aggályok orvosolására.
Azonban ez sem oldja meg az írás szerint a modern jóléti állam fő kérdését, mely szerint egy ország akkor képes pontosan meghatározni a rászorulók körét, ha figyeli a lakosságot. A jól működő jóléti állam és a megfigyelés ugyanannak az éremnek a két oldala, azonban ha mindehhez a magánszektor cégei szolgáltatják a hátteret, úgy újabb kérdések merülnek fel, például a kormányzati hatékonyság és a személyes szabadság közötti választás terén.
Korábban a Huawei volt a célkeresztben
A Palantir helyzete egyre inkább egy másik cég kálváriájára emlékeztet, a kínai Huaweiére, miután a világ országai korábban – sőt, mind a mai napig – a kínai technológiától ódzkodtak. A Huawei elleni fellépést kiberbiztonsági aggályokkal indokolták például Európában, ám a háttérben az iparvédelem is felsejlik, miután a kínai cég jókora versenyelőnyre tett szert a távközlési infrastruktúra kiépítésében.
Sokan azonban attól tartanak, hogy a kínai állam befolyása a Huaweire kockázatok sorát hordozza magában, így a cég rendszereinek használata biztonsági szempontból aggályos lehet.
A kérdésben azonban nem sikerült egységes álláspontot kialakítani, így a Huawei technológiáját tagállami szinten próbálják tiltani.
A Huawei nemcsak Európában, de a tengerentúlon is a célkeresztbe került, Washington már 2017-ben hadjáratot indított a kínai vállalat ellen, majd 2019-ben a Huawei felkerült az amerikai kereskedelmi minisztérium feketelistájára is, ami azt jelenti, hogy amerikai cégek csak külön engedéllyel adhatnak el bizonyos technológiákat a vállalatnak. Ennek ellenére az utóbbi években a Huawei a kínai csipgyártás egyik bajnokává vált, mely egészen közel került az élenjáró amerikai vagy más nyugati cégek technológiájához.
