Magyar Péter egyik legnagyobb ígérete fordul élesbe: most derül ki, bírja-e a gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vendégmunkások kérdése azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a pénteki kormányinfón Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette: a kabinet szigorítani kívánja a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait. A szóvivő szerint az előző kormány olyan rendszert hagyott hátra, amelynek átláthatósága jelenleg is komoly kihívást jelent, ezért megkezdődött a teljes szabályozás felülvizsgálata.
Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a hazai béreket, ezért olyan szabályozási környezet kialakításán dolgoznak, amely erősebb védelmet biztosít a magyar munkavállalók számára. A felülvizsgálat részeként módosítják a vonatkozó rendeletet is: a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely lehetővé tette munkavállalók toborzását
- a Fülöp-szigetekről,
- Örményországból
- és Grúziából.
A már benyújtott kérelmeket ugyanakkor még a korábbi szabályok alapján bírálják el. A mostani bejelentés azért különösen fontos, mert
a Tisza-kormány egyik legtöbbet hangoztatott választási ígérete az Európai Unión kívüli vendégmunkások beáramlásának korlátozása volt.
Június 1-je azonban már elmúlt, miközben a gazdasági szereplők és a munkaerőpiaci szakértők egyre hangosabban vitatják, hogy a szigorítás valóban a magyar dolgozókat védi-e, vagy éppen munkaerőhiányt és növekedési problémákat okozhat a gazdaságban. A régió több országa az ellenkező irányba halad, eklatáns példaként lehet említeni a szomszéd Horvátországot.
Egy kampányígéret, amely most találkozik a valósággal
A téma Magyar Péter szilveszteri beszédével került a politikai napirend élére. A Tisza Párt elnöke akkor azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén az unión kívüli vendégmunkások előtt bezárják a kaput, mert szerintük a magyar munkahelyeket elsősorban magyar munkavállalókkal kell betölteni.
A párt programjában később már konkrét dátum is szerepelt: június 1-jétől megtiltanák az Európai Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát, miközben a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat próbálnák visszavezetni a foglalkoztatásba.
A Tisza számításai szerint akár 400 ezer jelenleg inaktív magyar bevonásával lehetne kiváltani a külföldi munkaerő egy részét.
A kérdés ugyanakkor jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen külföldi vagy magyar munkavállalókról szóljon. Az elmúlt években a magyar gazdaság számos ágazata jelentős mértékben támaszkodott a harmadik országból érkező dolgozókra, különösen az ipari termelés, a logisztika, az építőipar és bizonyos szolgáltatási területek esetében.
A stop helyett egyelőre célzott szigorítás érkezik
A pénteki kormányzati bejelentések alapján egyelőre nem teljes körű vendégmunkásstopról, hanem a szabályozás fokozatos szigorításáról van szó. Az első lépés a gyorsított toborzási eljárás megszüntetése, amelyet korábban a munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazhattak bizonyos országokból érkező munkavállalók esetében.
A döntés elsősorban a fent említett három országból érkező dolgozókat érinti, akik az elmúlt években jelentős számban jelentek meg a magyar munkaerőpiacon. A kormány szerint a rendszer felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy átláthatóbbá váljon a külföldi munkaerő alkalmazása és erősebb védelmet kapjanak a magyar munkavállalók.
A piac szereplői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok jelentős része már hosszabb ideje ezekre a munkavállalókra építi létszámterveit, ezért a szabályok gyors átalakítása komoly alkalmazkodási kényszert jelenthet.
Munkahelyvédelem vagy növekedési kockázat?
A vita középpontjában az áll, hogy a külföldi dolgozók valóban elveszik-e a magyarok munkáját. A kormányzati érvelés szerint a vendégmunkások számának
- csökkentése javíthatja a magyar munkavállalók alkupozícióját,
- mérsékelheti a bérversenyt
- és hozzájárulhat a bérek emelkedéséhez.
A kabinet szerint hosszabb távon olyan rendszerre van szükség, amely a magyar munkaerőt helyezi előtérbe.
A vállalati oldal ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy számos ágazatban évek óta strukturális munkaerőhiány tapasztalható. A feldolgozóiparban, a logisztikában, az építőiparban, az élelmiszeriparban és több mezőgazdasági területen a külföldi munkavállalók gyakran olyan állásokat töltenek be, amelyekre nem találnak elegendő magyar jelentkezőt.
Munkaerő-közvetítők és HR-szakértők szerint egy hirtelen, teljes körű lezárás ellátási és termelési problémákat okozhatna egyes nagyvállalatoknál, különösen azoknál a gyáraknál, amelyek az elmúlt években már részben a külföldi dolgozókra építették munkaerő-stratégiájukat.
Vendégmunkásstop: veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a kormányhoz fordul több szervezet
A vállalati szektor szerint nem lehet egyik napról a másikra kiváltani a Magyarországon dolgozó harmadik országbeli vendégmunkásokat hazai munkaerővel. A WHC munkaerő-közvetítő és a VOSZ érdekképviselet is arra figyelmeztet, hogy a június 1-jétől tervezett tiltás előkészítés és átmeneti szabályok nélkül termelési fennakadásokat, beruházói bizonytalanságot okozhat, és magyar munkahelyek is veszélybe kerülhetnek, ezért gyors és érdemi szakmai egyeztetést sürgetnek. Szerintük jelenleg a vendégmunkások a magyar gazdaság egyik pillérét alkotják.
Nem mindenki támogatja a vendégmunkások teljes tiltását
A kérdésben nemcsak a vállalatok, hanem több munkavállalói érdekképviselet, például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is óvatos álláspontot képvisel. A szakszervezetek egy része szerint valóban szükség van arra, hogy a külföldi munkaerő ne gyakoroljon nyomást a bérekre, ugyanakkor több ágazatban a termelés fenntartása jelenleg elképzelhetetlen lenne vendégmunkások nélkül. Ezért egyre többen nem általános tiltást, hanem szigorúbb ellenőrzést, átláthatóbb engedélyezési rendszert és célzott korlátozásokat tartanak célravezetőnek.
A gazdasági szereplők szerint az is kulcskérdés lesz, hogy a kormány milyen ütemben kívánja bevonni a munkaerőpiacról kiszorult vagy jelenleg inaktív magyarokat, és valóban rendelkezésre áll-e akkora hazai munkaerő-tartalék, amely képes pótolni a külföldi dolgozókat.
Az új kormány első komoly gazdasági próbája
A vendégmunkások ügye így az új kabinet egyik első jelentős gazdaságpolitikai tesztjévé válhat. Miközben politikailag népszerű lehet a magyar munkahelyek védelmének hangsúlyozása, a következő hónapokban az is kiderül, hogy a gyakorlatban hogyan lehet úgy csökkenteni a külföldi munkaerő szerepét, hogy közben ne kerüljön veszélybe a termelés, a beruházások kiszolgálása és a gazdasági növekedés.
