Rétvári válaszából fény derült arra, hogy amíg 2014-ben még csak 674-en kaptak meglehetősen magas, 300 ezer forintnál nagyobb öregségi nyugdíjat havonta, addig ez a szám 2015-re 923-ra, majd 2016-ra már 1944-re emelkedett. A több százezres nyugdíjaknál azonban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján, a 44,1 éves átlagos szolgálati idő az elmúlt években nem változott. Mint ahogyan fény derült arra is, hogy többen részesültek háromezer forintot meghaladó mértékű nyugdíjnövelésben is: három éve 2204-en, 2015-ben 2314-en, amíg tavaly már 2549-en.
A legmagasabb és legalacsonyabb nyugdíjak közötti különbséget Rétvári szerint részben az aktívkorú keresetek különbsége okozza. "Magyarországon a keresetek közötti, és az ebből fakadó nyugdíjak közötti különbségek más országokhoz képest nem tekinthetők jelentősnek" - írja. Levelében erre példaként említi a Handelsblatt elemzését, amely szerint a németországi nagyobb cégek menedzserei átlagban 93-szor annyit kerestek tavaly, mint alkalmazottjaik.
Az elemzésbe vont cégek közül a Heidelberg Cement igazgatótanácsának elnöke az általa irányított cég munkavállalói átlagkeresetének a 190-szeresét kereste meg, míg a spektrum másik végén a Deutsche Bank elnöke található, akinek a tavalyi éves keresete munkavállalóinak átlagkeresetéhez képest csupán 39-szer volt magasabb - zárta válaszát Rétvári.
