Új politikai korszak kezdetét jelenti a francia elnökválasztás első fordulója, amelynek során a szavazók újrarajzolták az ország politikai térképét, a jelöltek közötti vita középpontjába pedig az Európai Unióval való kapcsolat került - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai lap hétfőn. A cikk szerint az a szabadkereskedelem és a nyitott határok kérdése jelenti az új francia politikai rend meghatározó törésvonalát, amelynek ezúttal az egyik oldalán a mélyebb integráció pártján álló Macron, a másikon pedig a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az EU-t és a közös valutát bíráló Marine Le Pen áll. A WSJ ugyanakkor azt írta, hogy az eredmény ellenére az első forduló azt jelzi, hogy Franciaország minden korábbinál megosztottabb Európa jövőjét illetően.
[caption id="" align="aligncenter" width="768"]
Kép: AFP[/caption]
A Politico brüsszeli hírportál azt hangsúlyozta, Macron győzelme jól mutatja, hogy a szélsőségek támogatása nélkül is lehetséges az "establishment" (politikai elit) ellen szavazni. Mint írták, kétséges, hogy a Brexittel és az euró válságával küzdő unió túlélné-e Le Pen győzelmét, az első forduló eredményét ezért nagy megkönnyebbülés fogadta Európa-szerte. Mindazonáltal ez még nem jelenti azt, hogy megszűnik a populista mozgalmak jelentette veszély, és feltámadnak az EU- és globalizációpárti erők - emelték ki.
A Le Soir című belga napilap szerint az elnökválasztás a "demokrácia utolsó esélye" Franciaországban. "A franciák forradalmat csináltak, kisöpörték a hagyományos pártokat és politikusokat" - olvasható a cikkben.
A The Times című konzervatív napilap kommentárja szerint a balközép és a jobbközép pártjainak választói elutasítása sokkszerűen vetett véget e két tömb hat évtizednyi uralmának, miután a "fellázadt választók megalázták" a francia politikai berendezkedés két fő pártját. Az Európai Unió ugyanakkor katasztrófától menekült meg, mert sikerült elkerülni azt a "lidérces" helyzetet, hogy a második fordulóban két EU-ellenes jelölt versengjen - írta a brit lap, a negyedik helyen végzett Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikusra utalva.
A The Times szerint azonban Macron várható második fordulós győzelme ellenére is valós probléma marad a francia EU-szkepticizmus előretörése, különös tekintettel arra, hogy a választók 49 százaléka voksolt EU-ellenes jelöltekre az első forduló 11 fős mezőnyének egészét tekintve.
A Financial Times című gazdasági napilap hétfői kommentárja szerint Emmanuel Macron testesíti meg a reményt azok számára, akik a liberális nemzetközi berendezkedés szétmorzsolódásától féltek, főleg azóta, hogy a tavalyi brit EU-népszavazáson a Brexit-pártiak győztek, és az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte. A lap szerint a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye, valamint az, hogy a hollandiai választásokon sikerült útját állni a szélsőjobboldalnak, és a mérsékelt jobb- vagy balközép várható sikere a szeptemberi német parlamenti választásokon egyaránt azt jelzi, hogy korai lenne még megírni az európai liberális demokrácia vagy az EU nekrológját.
Az európai jelölt bizonyult erősebbnek a populistával szemben a francia elnökválasztás első fordulójában - kommentálta a francia voksolás eredményeit a Corriere della Sera olasz napilap. Az újság szerint Emmanuel Macron előnye és főleg a magas részvételi arány bizonyítja, hogy a "szomszédok" még hisznek a jövőben. A Franciaországot sújtó terrortámadások sorozata után a lakosság valami egészen új választ adott az urnákon keresztül, ami "ébresztő" Franciaország és Európa számára is. Az olasz napilap hangsúlyozza, hogy az első forduló a francia történelmi pártok megsemmisülését eredményezte.
A La Repubblica "új embernek" nevezte Emmanuel Macront, aki a "köztársasági" erőket Marine Le Pennel szemben és Európa mellett fel tudja sorakoztatni. A második fordulóra a szélsőséges iszlamista terrorveszély nyomhatja rá bélyegét - véli a lap.
Az Il Messaggero szerint a francia elnökválasztások eredménye az olasz politikusokban is újraélesztette az urnák iránti vágyat: a Macront éltető Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök a francia választásokból merít erőt egy új olasz balközép megteremtésére, az ellenzéki Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke Marine Le Pen szereplését tartja mértékadónak. Az Il Foglio szerint a francia voksolás figyelmeztetés az olasz ellenzéki Öt Csillag Mozgalomnak (M5S) arra, hogy a populista, a fennálló politikai rendszer elleni erők szövetségesek nélkül nehezen tudnak érvényesülni.
Nagy megkönnyebbülést hozott Emmanuel Macron eredménye a francia elnökválasztás első fordulójában - írta az ABC című spanyol napilap szerkesztőségi véleménycikkében. A lap szerint az eredmények, a politikai hangulat és a "józan ész" "sejtetni engedik", hogy Marine Le Pennek nincs sok lehetősége a győzelemre a döntő fordulóban.
Az El País című spanyol napilap értékelésében rámutatott: Macron megválasztása kulcsfontosságú egész Európa számára, mert Franciaország az euróövezet második gazdasági hatalma, és a Brexit növeli Párizs uniós szerepét, amely a britek távozása után az első katonai és az egyetlen nagyhatalom lesz a "klubban". Macron sikere annak fontosságát mutatja, hogy szakítani kell a tétlenséggel, új elképzeléseket kell bemutatni, és ezek kijelölik az utat, amelyen a hagyományos pártoknak haladniuk kell - állapította meg az újság.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap kommentárjában kiemelte, hogy az elnökválasztás első fordulójának eredménye a francia társadalom mély politikai megosztottságát mutatja. Emmanuel Macron győzelme nem "lehengerlő", eredményével a 2012-es vagy a 2007-es elnökválasztáson nem is jutott volna be a második fordulóba - tette hozzá a FAZ, hangsúlyozva, hogy az európai politika régi, intézményesült szereplői és mérsékelt erői "még nem lélegezhetnek fel", mert korántsem biztos, hogy nem Marine Le Pen, "az euró és az EU lerombolására törekvő jobboldali populista" lesz Franciaország elnöke. Majd csak két hét múlva, a második fordulóban dől el, hogy a franciák többsége hajlandó-e elindulni "a bezárkózás és a renacionalizáció útján, vagy pedig az EU kap még egyszer öt évet, hogy megpróbálja megoldani hatalmas problémáit" - írta a FAZ.
A Die Welt szenzációként értékelte az első forduló eredményét. Kommentárjában kiemelte, hogy az ötödik francia köztársaság történetében most először két olyan jelölt jutott be a második fordulóba, akik nem az eddig az elnököt állító meghatározó pártokat, a konzervatívokat vagy a szocialistákat képviselik. Ez azt jelenti, hogy a választók "leváltották a régi pártrendszert", így "elkezdődhet valami új". Franciaország remélhetőleg kihasználja a lehetőséget - írta a Die Welt.
Hasonlóan értékeli a helyzetet a Frankfurter Rundschau, amely szerint az eredmény "fordulópont" a francia politikatörténetben, azt mutatja, hogy a franciák már nem bíznak abban, hogy a polgári konzervatívok vagy a szocialisták el tudják vezetni az országot. Helyettük két "kívülállóban" bíznak, akik közül egész biztosan Emmanuel Macron kerül ki győztesen. Ugyanis Marine Le Pen "lózungjai" mögé nem lehet többséget szervezni, a második forduló pedig elnökválasztás mellett népszavazás is lesz "Európáról, a szabadságról és a nyitott társadalomról", és a "demokraták" balról és jobbról mind felsorakoznak Macron mögé - írta a Frankfurter Rundschau.
A TOK FM lengyel rádió Andrzej Zybertowicz szociológiaprofesszort, a lengyel államfő tanácsadóját szólaltatta meg, aki Macron programjában kedvezőnek minősítette, hogy az Európába tartó menekültek biztonsági ellenzőrzését az EU határain kívül folytatná le. Negatívumként értékelte viszont, hogy a centrista elnökjelölt az EU-ban külön költségvetést készíttetne az euróövezeti tagállamok számára, ami Zybertowicz szerint "új típusú akadályokat jelenthet majd a fejlődés útjában". Le Pen esetében a szociológus bizonytalansági tényezőnek minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való "flörtölést".
Marine Le Pen a lehető legveszélyesebb ellenfelet kapta a francia elnökválasztás második fordulójába - állapította meg kommentárjában a pozsonyi Pravda, amely szerint, mivel a "legbaloldalibb" jelölt, Jean-Luc Mélenchon nem jutott tovább, a második körben az EU-t támogató erők állnak majd szemben az unió széthullását támogatókkal. Ha Marine Le Penből nem lesz francia elnök, az nem annak lesz köszönhető, hogy a franciák többsége olyan személyt akart támogatni, aki a hagyományos politikai struktúrák embere, hanem azért, mert a "hagyományos jelöltek" közül olyan jutott tovább, akinek - nem egyértelmű programja által - a legnagyobb esélye van begyűjteni mindkét "hagyományos oldal" szavazatait.
