Kiemelt fontosságú az európai védelem megteremtése
Stoltenberg aláhúzta, az Európai Unió tagállamai – amelyek a NATO-nak is tagjai – megerősítették együttműködésüket a katonai szövetséggel azáltal, hogy védelmi kiadásaik növelése mellett döntöttek. A katonai szövetség jó úton halad, hogy a két évvel ezelőtt meghatározott két százalékos védelmi kiadásokra vonatkozó vállalások 2024-ig teljesíthetőek legyenek. Kiemelte, nem csak több pénzt kell költeni a védelemre, hanem hatékonyan kell elkölteni azokat, amelyhez az európai és NATO-erőforrások összehangolására van szükség. Együttműködés egyebek mellett a gyorsaságban, a hatékonyságban, az információgyűjtésben, a jelenlét és a gyakorlatok számának növelésében rejlik – tette hozzá.
A főtitkár elmondta, a május 25-re tervezett brüsszeli NATO-csúcstalálkozó rövid, de fontos találkozó lesz. Nem csak azért, mert első ízben vesz részt rajta az Egyesült Államok és Franciaország új elnöke, hanem azért is, mert erős üzenetet hordoz a transzatlanti együttműködésről, az egységről és a megoldásokról. A találkozó jelentősége abban áll, hogy a tagországok megerősítik a méltányos költségterhek viselésére vonatkozó vállalásaikat és a terrorizmus elleni harc melletti elkötelezettségüket.
A főtitkár hangsúlyozta, az Európai Unió és a NATO katonai képességeinek összehangolásával megvan az a kapacitás, amely hatékony fellépést képes biztosítani a terrorista csoportok felszámolásához. Hozzátette: a NATO kész választ adni a terrorizmus kérdésére, amely elsősorban a katonai jelenlét növelését és a beavatkozás lehetőségét jelenti.
Oroszországgal kapcsolatban elmondta, a katonai szövetség a párbeszédre és konfliktus megelőzésére törekszik a Moszkvával ápolt kapcsolatokban. Kiemelte, nincs ellentmondás az erős védelem kiépítése és a párbeszéd fokozása között. A NATO stabilitása adja az alapot ahhoz, hogy sikeres párbeszédet lehessen folytatni Moszkvával – tette hozzá.
Törökországgal kapcsolatban úgy vélekedett, Ankara stratégiai partner a közel-keleti régió stabilitása szempontjából, fontos szövetséges az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen vívott küzdelemben, továbbá kulcsfontosságú partner a migráció kezelése terén is. Kijelentette, az ország területén múlt évben elkövetett terrortámadások és a sikertelen puccskísérletet követően segíteni kell Törökország stabilizálását és meg kell teremteni a polgárok biztonságát. A főtitkár hangsúlyozta, mivel a Krím bekebelezését követően Oroszország tovább növelte jelenlétét a Fekete-tengeri térségben, az Ankarával ápolt jó viszony fenntartása elengedhetetlen úgy a katonai szövetség, mint az Európai Unió számára.
A sikertelen puccskísérletet követően bevezetett intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a NATO-nak szilárd alapértékei vannak, amelyek betartását Törökország esetében is megköveteli a szövetség. Stoltenberg elmondta azt is, hogy egyre gyakoribb és egyre veszélyesebb kiber- és hibrid fenyegetettségnek vannak kitéve mind a NATO-tagországok, mind a szövetség központi rendszerei.
A főtitkár aláhúzta, a szövetség semmilyen kibertámadásban nem vesz részt, csak a védekezést erősíti, mivel a tengeri, a szárazföldi és a légi fenyegetettség mellet a kibertámadás jelent egyre nagyobb veszélyt a biztonság szempontjából. Ezért a NATO megemelte kiberbiztonsági kiadásait – tette hozzá.
