A három nagy politikai erő, a balközép Demokrata Párt (PD), a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) megállapodott az új választási törvényről, amelyet már június elején megtárgyalhat a parlament. A javasolt vegyes választási rendszerben a 630 fős képviselőház mandátumait majdnem fele-fele arányban osztanák meg a többségi és az arányos eredmények szerint. Emellett bevezetnék az 5 százalékos küszöböt, aminek következtében számos kis párt kimaradna a törvényhozásból.
Az új törvény elfogadása után szeptember-októberben megtarthatnák az előrehozott választást. (A 2013-ban választott képviselők mandátuma 2018-ban jár le.) Az előrehozott választás egyik fő szószólója Matteo Renzi volt kormányfő, akit április 30-án választottak meg újra a PD főtitkárává, és aki egyben a párt miniszterelnök-jelöltje is. Renzi tavaly decemberben kényszerült távozni az alkotmányos reformterveiről rendezett népszavazás után, de szeretne minél előbb visszakerülni a hatalomba.
Az Il Messaggero című lapnak adott hét végi interjújában Renzi úgy vélekedett, hogy egy őszi, a német választásokkal egy időben rendezett olaszországi szavazás csökkentené a piacok bizonytalanságát, míg ha tovább várnának vele, azzal növelnék a gazdasági és pénzügyi problémákat. Szerinte Franciaország, Nagy-Britannia és Németország után Olaszországnak is újonnan megválasztott, erős kormánnyal kell fellépnie az európai színtéren. Renzi nyilatkozata egyelőre csak negatív hatással volt a piacokra: az olasz kötvények teljesítettek a héten eddig legrosszabbul Európában, hétfő óta a tízéves kötvények hozama kilenc bázisponttal 2,19 százalékra emelkedett, ami 189 bázispontos hozamkülönbözetet jelent az azonos futamidejű német állampapírokkal szemben. Az olasz tőzsdeindex (FTSE MIB) tegnap délben 0,7 százalékkal zuhant, az instrumentumok közül a bankrészvények teljesítettek a legrosszabban – számolt be a Bloomberg.
A választás előrehozásáról Sergio Mattarella államfő mondja ki a végső szót, ő pedig azt szeretné, ha Paolo Gentiloni kormánya jövő évig hatalmon maradna. Renzi azonban nem akar várni, mert attól tart, hogy ha a kormány elfogadtatja a parlamenttel a jövő évi költségvetést, ami valószínűleg kemény és népszerűtlen lesz, azzal az Öt Csillag Mozgalom malmára hajtaná a vizet, amely fej fej mellett áll a PD-vel: a közvélemény-kutatások szerint mindkét párt a szavazatok nagyjából 30 százalékára számíthat. Két további párt éri el az 5 százalékot: Silvio Berlusconi volt kormányfő Forza Italiája és a bevándorlásellenes Északi Liga 13-13 százalékon áll.
Az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom esetleges győzelmi esélyei egyelőre nem mozgatták meg a Sentix által havi rendszerességgel közölt Euro Break–up Indexet, a mutató 11,4 százalékra esett vissza, ez 2015 ősze óta a legalacsonyabb szint. A befektetők szerint jelentősen csökkent Franciaország és Olaszország euróövezetből való kilépésének a valószínűsége, az előbbi esetében 1,1, az utóbbinál 5,5 százalékra.
Rontja viszont a helyzetet a nem teljesítő hitelek súlya alatt roskadozó olasz bankszektor. Az ország negyedik legnagyobb és egyben a világ legöregebb bankja, a Monte dei Paschi di Siena számára körvonalazódni látszik a megoldás, a bank ugyanis hétfőn bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdett egy hazai befektetési alappal és befektetők egy csoportjával nem teljesítő hitelportfóliójának eladásáról, ami az év végére elérheti a 26 milliárd eurót. Az jóváhagyását ugyanakkor nehezebb lesz megszerezni ahhoz, hogy az állam megmenthesse a Popolare di Vicenzát és a Veneto Bancát is, amelyek mérlegében összesen 6,4 milliárd eurós lyuk tátong.
