Az egy évvel korábbinál nagyjából ötezerrel kevesebben, közel 106 ezren jelentkeztek valamelyik szeptemberben induló felsőoktatási képzésre, egy hét múlva kiderülnek a ponthatárok is. A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az alapképzések közül a legtöbben első helyen gazdálkodási menedzsment szakra kerülnének be.
A jelentkezők többsége az idén is állami ösztöndíjas alapképzésben tanulna tovább. A népszerű képzési területek listáját a gazdaságtudományok, a műszaki és a pedagógusképzés területek vezetik az Oktatási Hivatal adatai szerint. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők többsége az idén vagy az elmúlt egy-két évben érettségizett, és valamely nagy tudományegyetemet választotta első helyen. A legrégebben érettségiző 1960-ban maturált, vagyis 75 évesen jelentkezett a felsőoktatásba.
A legnépszerűbb intézmények közül az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem mindegyikének képzéseire ötezernél több első helyes jelentkezés érkezett.
Az összes jelentkezővel számolva a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara a legnépszerűbb, több mint 4200 első helyes jelentkezővel. Bő kétezren választották első helyen az ELTE Bölcsészettudományi Kar, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar képzéseit.
Az osztatlan mesterképzések között a jogász, a tanár és az általános orvos szakokon volt kétezernél több első helyes jelentkező. A legnépszerűbb szakok között van a fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész, államtudományi és építészmérnöki szak is, a művészeti képzések közül a színművész- és a grafikusművész-képzés is benne van az első tízben.
A felvételizők 56 százaléka nő, 44 százaléka férfi. Legnagyobb arányban 20-23 évesek szeretnének továbbtanulni. A diákok negyede 24-29, minden ötödik hallgató 18-19 éves. A felsőoktatásba jelentkezők 16 százaléka harmincéves vagy annál idősebb, és kevesebb mint 1 százalékuk még be sem töltötte a 18. életévét.
A felvételizők 2 százaléka külföldről kerülne be valamelyik magyarországi egyetemre vagy főiskolára. Többségük a szomszédos országokból töltötte ki a felvételi lapot. Ausztriából 769, Szlovákiából 627, Romániából 595 diák jelentkezett a magyar felsőoktatásba.
Tizenkétezer diploma ragadt az egyetemeken tavaly
Ahogy arról lapunk is írt: csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga. Csak tavaly 11 708-an voltak azok, akik a bizonyítvány hiányában nem jutottak hozzá az oklevélhez. Ugyanez a szám 2015-ben „csak” 9354 volt, egy évvel korábban 8500.
