Fenntartaná az Egyesült Királyság a vámmentes, laza szabályozáson alapuló kereskedelmi együttműködést az Európai Unióval a kilépést követő egy-két évig – közölte tegnap az ország kormánya. Az átmeneti időszakban a mostani vámunióhoz hasonló rendszer működne az EU és a szigetország között. David Davis Brexit-miniszter a BBC-nek is megerősítette az elképzelést. Úgy fogalmazott: az átmeneti megállapodásnak annyira kell hasonlítania a mostani vámunióhoz, amennyire csak lehet, miközben a britek megkapják azt a jogot, hogy szabadon tárgyalhassanak új szerződésekről akár az unió tagállamaival, akár harmadik felekkel.
A kormány javaslata elnyerte a brit üzleti csoportok tetszését, álláspontjuk szerint ugyanis óriási a bizonytalanság, hogy mi lesz a kilépés utáni napon a brit határokon. A vámhivatal számításai szerint csak a vámeljárások évente egymilliárd fontot vinnének el, az eljárások száma pedig a mostani 55 millióról évi 255 millióra ugrana. Szakértők azonban figyelmeztettek: a nem vám jellegű korlátozások még ennél is költségesebbek lennének a gyakorlatban. A kiskereskedelmi szervezetek hozzátették, hogy az élelmiszer jellegű fogyasztási cikkeknek súlyosan árt a határokon való késedelem.
Egy (a Bloomberg által idézett) névtelenséget kérő uniós hivatalnok üdvözölte és pozitív lépésnek nevezte a britek tervét, az szerinte tárgyalási alapnak is tekinthető. Hozzátette ugyanakkor, hogy az unió csak azután foglalkozik a jövőbeni kérdésekkel, ha „megtették az elégséges lépéseket a kilépés érdekében”, valamint minden megállapodást kizárólag akkor véglegesítenek, ha „az Egyesült Királyság már harmadik ország lesz”.
Ismert, hogy az unió már többször figyelmeztette a briteket: ne akarjanak válogatni a tagság előnyei közül. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója amúgy is elégedetlen az első két tárgyalási kör eredménytelenségével. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az unió csak javaslatokat tesz a későbbi együttműködésre, nem pedig kiköt bizonyos feltételeket. A kilépési tárgyalások harmadik körét augusztus 28-án tartják Brüsszelben. A közösségben maradó huszonhét kormány már jelezte: készen állnak a Brexit utáni korszakra, de előtte muszáj rendezni olyan kérdéseket, mint az uniós költségvetés jövője, valamint az uniós polgárok jogai a szigetországban. (Az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzésről a brit kormány nyilatkozott.)
Az Eurasia csoport elemzője, Mujtaba Rahman szerint az EU álláspontja alapvetően azon múlik, hogy Theresa May kormánya hajlandó-e megfizetni a kilépés pénzbeli árát. Ez dönti el a britek tárgyalási pozícióit a jövőben – hangsúlyozta.
Vesztett értékéből a font: a dollárral szemben egy hónapos, az euróval szemben viszont éves mélypontjára érkezett a brit inflációs adatok megjelenése után.
A fogyasztói árindex júliusban 2,6 százalékos volt a becsült 2,7 százalék helyett, a maginfláció pedig 2,4 százalékon alakult éves bázison, szintén 10 bázisponttal az elemzői várakozások alatt. A havi jelentés alátámasztja az angol jegybank döntéshozóinak többségi véleményét. Eszerint várni kell még a rekordalacsony alapkamat emelésével, a gazdaság ugyanis egyelőre a kijelölt célsávon belüli infláció ellenére sem állt talpra. A Bloomberg által idézett szakértők szerint is egyre távolabb került az alapkamat újbóli emelése. Úgy látják: a gazdaság lendületét veszti a második fél évben, az infláció pedig a korábbi várakozásoknál alacsonyabban tetőzhet.
