Egyre kevesebb gyereket vállalnak a magyarok
A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége és az átlagos gyerekszám továbbra is csökkenő tendenciát mutat, utóbbi mérséklődése azonban lassul, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett kis népszámlálásának adataiból. Száz szülőképes korú nőre az 1990-es 136-hoz képest 2016-ban átlagosan már csak 104 gyermek jutott 2016-ban. A községekben élőknek több, míg a városiaknak kevesebb gyerekük van, a legtöbb gyerek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkevesebb Csongrád megyében születik.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők később alapítanak családot: míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező nők átlagosan 22, addig az érettségizettek 25, a diplomások 27 évesen szülték első gyermeküket.
A KSH szerint a nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be.
Az elmúlt időszakban az élettársi kapcsolatok térhódítása miatt nőtt a házasságon kívül született gyermekek száma. A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők között a legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke. A házas nők leggyakrabban két gyermeket vállalnak, míg az élettársi kapcsolatot fenntartók között az egygyermekesek vannak a legtöbben.
A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.
