A kedden bejelentett vizsgálat célja eldönteni, hogy állami támogatással, dömpingáron érkezik-e az olcsó alumínium az Egyesült Államokba, munkahelyek tízezreit veszélyeztetve ezzel. Az ilyen vizsgálatok a tapasztalatok szerint pozitív eredménnyel zárulnak, ami a védővám kivetését, vagy annak emelését hozza magával. Az ügy érdekessége, hogy majd negyedszázados szünet után először fordult elő, hogy a Kereskedelmi Minisztérium élve a törvény adta jogával maga indítson vizsgálatot. Eddig mindig a hátrányosan érintett vállalatok bejelentése előzte meg a hasonló procedúrákat.
Wilbur Ross kereskedelmi miniszter közleményében azt ígérte, hogy a jövőben sokkal gyakrabban élnek majd vizsgálatindítási jogukkal, és nem csak Kínára fókuszálnak, hanem más, dömpingárakkal dolgozó országok is belekerülhetnek a szórásba.
Sőt, Donald Trump elnök önhatalmúlag is kivethet a védővámokat, ennek azonban az az előfeltétele, hogy előzőleg igazolja, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent az adott termék vagy szolgáltatás fokozott importja.
Az elnök többször is határozottan kijelentette, hogy hivatali ideje alatt minden eszközzel fellép a tisztességtelen kereskedelmi praktikák alkalmazása ellen.
A vizsgálat ezúttal az acéllemezek importjára szorítkozik, ebből az autóipar által előszeretettel használt alapanyagból tavaly 600 millió dollár értékben érkezett Kínából. Az Egyesült Államok idei tervei között szerepelt az is, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozzák a kínai acél- és alumínium importját, de erről konkrét döntés még nem született. Bár augusztusban a kereskedelmi tárca már belengette a védővám kivetését a szerinte tiltott állami támogatást élvező kínai alumíniumra. Most ez az ügy a döntés előszobájába lépett.
Az USA az idén 425 ezer tonna hengerelt alumíniumot importál Kínából a Bloomberg által megkérdezett szakértő szerint. Jorge Vazquez, a texasi Harbor Intelligence piackutató ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy az alumíniumfóliára kirótt védővám után a hengerelt áru sem ússza meg enélkül, de ez kifejezetten jó hír az amerikai gyártók számára, mivel a konkurencia visszaszorításával növelhetik a termelésüket.
Nem véletlen, hogy a kereskedelmi tárca bejelentésére meglendült a legnagyobb amerikai gyártók, így az Alcoa, a Century Aluminum és a Constellium részvényárfolyama, amelyek három, 7,3, illetve egy százalékos pluszban zárták a keddi kereskedést.
A hazai gyártású alumínium iránti igényt a Japánban nemrég kipattant hamisítási botrány is segíti. A valósnál sokkal kedvezőbb minőségi tanúsítvánnyal felcímkézett, a Kobe Steel illetve a Mitsubishi Materials által gyártott termékek importja is visszaszorulhat az Egyesült Államokban.
Tavaly 31,9 millió tonna volt Kína a hengerelt alumínium termelése, ennek 1,6 százaléka hajózott át Amerikába a Csendes-óceánon át. Az idei alacsonyabb importmennyiség hátterében a fém világpiaci árának mintegy 25 százalékos emelkedése húzódik meg. Egyrészt az igények is nőttek, másrészt pedig a kínálat is szűkült, mivel Kínában felszámolták az illegális kohókat, és a legálisak közül is többet bezárattak környezetvédelmi okokra hivatkozva. Mindez visszavetette a tengerentúlra irányuló exportot, amely októberben kilenc havi mélypontjára süllyedt.
