BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Minden ötödik magyar diplomás

Több mint kétmillióan viszont legfeljebb csak az általános iskolát tudták elvégezni.

A magyar nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ennek ellenére az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. Míg az 1960-as években a diplomások 80-90 százaléka férfi volt, addig 2001-re az arány kiegyenlítődött, a diplomások több mint fele nő volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) iskolázottsági adatokat ismertető mikrocenzusa szerint a rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban.

A diplomások számát tekintve komoly változások történtek: a 20 éves és annál idősebb népességben a diplomások aránya az 1970-ben mért 4,1 százalékhoz képest 21,8 százalékra ugrott, és a 2011-es népszámláláshoz képest is 4 százalékponttal emelkedett. A mikrocenzus szerint már minden ötödik ember diplomás és 2 millió 700 ezer fő legmagasabb végzettsége általános vagy szakmai érettségi volt.

A felsőfokú végzettségűek között az oktatási területen diplomával rendelkezők aránya 2001 óta csökken, a társadalomtudományok, gazdaság és jogi területen végzettek aránya viszont 1990 óta 2016-ra közel kétszeresére nőtt, így a tanulmányi területek közül a legnagyobb arányúvá vált. A műszaki diplomások aránya 1990 óta szintén csökkent, majd 2011-ben némileg emelkedett, 2016-ban 19 százalék volt.

A mikrocenzus szerint a fővárosban kiugróan magas a felsőfokú végzettségűek aránya, közel kétszerese az országos átlagnak. A megyeszékhelyeken 28, a többi városban 18, a községekben 11 százalékos a diplomások aránya. A megyék közül Pest megyében átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék az arányuk.

Az érettségizettek aránya a fővárosban és a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban volt a legnagyobb, míg a községekben pedig jóval az átlag alatt maradt. A szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkezők inkább a kisebb városokban, községekben élnek.

A jelentés szerint Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Zala és Bács-Kiskun megyében a lakosság 26–27 százaléka szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, Pest és Csongrád megyében arányuk (20 százalék) nem érte el az országos átlagot.

A népesség 18 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20 százalékának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17 százalék, többségük még nem tanköteles korú, illetve a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt. Tovább nőtt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokú végzettségűek hányada.

2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A 2011-es népszámlálás óta arányuk 5 százalékponttal tovább csökkent – közölte a KSH.

Kapcsolódó cikkek