Újra emelt fizetést kaptak a felsőoktatásban dolgozók

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy 2016. januárban kezdték meg a felsőoktatási oktatók, kutatók és tanárok bérfejlesztési programját, akkor 15 százalékkal nőttek a bérek. Tavaly és idén pedig további öt százalékot emelkedtek, így átlagosan 27 százalék volt az emelés.

Az államtitkár példaként elmondta, hogy 2010-ben egy egyetemi tanár 430 ezer forint körül keresett, míg most 550 ezer forint fölé emelkedett a bére. A tanársegédek esetében 175 ezer forintról 222 ezer forintra, a főiskolai tanároknál pedig 328 ezerről 416 ezer forintra nőtt az alapbér.

Az elmúlt két évben tehát jelentős béremelés történt, a kormány azonban itt nem áll meg – jelentette ki. A jövőben teljesítményalapú bérezést terveznek, azaz a garantált jövedelemminimum feletti bér teljesítményhez kötődne – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzó az felsőoktatási oktató-kutatói pálya a fiataloknak, azt válaszolta, a jövedelem csak az egyik eleme a választásnak, de az elmúlt években nemcsak a béreket rendezték, hanem átalakították a doktori képzés struktúráját is. Az első szakaszba lépő doktori hallgatók ösztöndíja 40 százalékkal, a második szakaszba lépőké pedig 80 százalékkal nőtt, mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy vonzóbb legyen az egyetemi pálya – fogalmazott Palkovics László. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzete is jelentősen változott: míg 2014-ben körülbelül 50 milliárd forint volt a felsőoktatási intézmények számláján, jelenleg 320 milliárd forint van.

Tájékoztatása szerint az idén januártól a felsőoktatási intézmények 15 milliárd forinttal többet fordíthatnak kutatásra, mint korábban. Az összeget a kutatási kiválóság alapján osztják szét, mert szeretnék a fiatalokat a kutatás-fejlesztés irányába terelni.