Európa országai között nagy különbségek mutatkoznak a lakosság egészségi állapotának önbevallásos megítélése terén – derült ki a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016-2017 című dokumentumából.
Több férfi vallotta magát egészségesnek, mint nő
Bár az egészségi állapot megítélése bizonyítottan összefügg az egyén tényleges egészségi állapotával, az mégis függ az általuk vélt normáktól. Ez általában kulturálisan meghatározott, emiatt a különböző nemzetek vélt egészsége csak korlátozottan összevethető.
Fotó: AFP
A KSH ezzel mégis megpróbálkozott, így derülhetett ki, hogy 2016-ban az önmagukat jó vagy nagyon jó egészségi állapotúnak ítélő lakosok legnagyobb arányban Írországban éltek (82,8 százalék). Az ellenkező pólust pedig a litvánok alkották, ahol a társadalom 43,2 százaléka értékelte kedvezőnek egészségi állapotát.
Hazánkban, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz, a férfiak jobbnak ítélik egészségi állapotukat, mint a nők.
A 2017-es adatok szerint a férfiak 63,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, míg az arány a nők esetében csupán 55,5 százalékot tett ki.
Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya a 2010–2017 közötti időszakban fokozatosan csökkent, így 17-ről mindössze 13 százalékra apadt.
Ennyit mozog a magyar
Az egészséges életmód része a rendszeres testmozgás – írta a KSH, amelynek dokumentumából kiderült, hogy több időt töltenek mozgással azok, akik munkavégzés közben keveset mozognak (rendszerint ülnek vagy állnak). A kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58 százaléka heti rendszerességgel mozog, közülük minden második emberről elmondható, hogy hetente legalább négy órát tölt mozgással.
Kevesebbet sportolnak viszont azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük.
A nagyrészt sétálók közel fele mozog a munkahelyén kívül heti rendszerességgel, a nehéz fizikai munkát végzők aktivitásban kevéssel elmaradnak tőlük. Mindkét csoport mintegy ötöde mozog hetente legalább 4 órát.
A hivatal megállapította továbbá, hogy azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, még otthon sem. A nem dolgozóknak alig több mint harmada végez valamilyen rendszeres testmozgást, és mintegy ötödük esetében éri el a mozgással töltött idő a heti 4 órát.
A magyarok háromtizede nem járt orvosnál 2016-ban
A magyar lakosság mintegy háromtizede nem járt a háziorvosánál 2016-ban, de a válaszadók fele is legfeljebb csak ötször. Ennél többször csak a válaszadók egyötöde kereste fel háziorvosát – áll a dokumentumban.
Jó hír ugyanakkor, hogy javultak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2010–2016 között időszakban, így csupán a lakosság 6,2 százaléka számolt be arról, hogy 2016-ban nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amelyre éppen szüksége volt.
Az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat, különösen igaz ez a gyógyszerek megvásárlására: ez 2016-ban a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 69, a legfelső ötödbe tartozók 38 százaléka számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést.
