Orbán a napokban több vezető politikussal is tárgyalt, a hétvégén Lengyelországba utazik

Ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a néppártban van, hanem azon kívül – bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, mint amilyen mi vagyunk

akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában utalva arra, hogy vasárnap Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre.

A kormányfő beszélt arról is, hogy több tárgyalást is folytatott a napokban, például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével – vele később is fog még egyeztetni –, hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel, korábbi államfőkkel, vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre.

A schengeni övezet belügyminiszteri tanácsának felállításáról szóló javaslatáról a kormányfő kifejtette, hogy zárt körben már tesztelte ezt a felvetést – például Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel is többször beszélt róla –, amelynek a lényege, hogy mivel az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a migráció ügyével, azt át kell tenni oda, ahol meg tudják oldani, azaz vissza kell venni nemzeti hatáskörbe.

Így a Schengenen belüli nemzetállamok létrehoznának egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre.

A miniszterelnök megismételte: az Európán kívüli népességnövekedés, a háborúk, az éghajlatváltozás miatt migránsok milliói, később tízmilliói keresnek megoldást az életükre az otthonmaradás helyett.

A családvédelmi akciótervről kormányfő azt mondta: Európa ma az üres bölcsők kontinense, amit a magyarok nem migrációval akarnak megoldani, hanem magyar gyermekekkel. Azt is mondta, hogy

a kormánynak azonosítania kell, miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, ezeket az akadályokat el kell takarítani az útból, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni.

Az akcióterv négy intézkedése már július 1-jétől hatályos, a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munka, a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép életbe – ismertette.

A programot érő nyugat-európai kritikákra úgy reagált:

az a képzet alakul ki az emberben, mintha mi normálisak lennénk, és nem mindenki volna az.

Kifejtette: az életnek az a normális rendje, hogy az embernek van apja, anyja, ők felnevelik, a családban számos dolgot megtanul, majd maga is családot alapít.

Végül a faluprogramról, a falusi csokról szólva a kormányfő azt közölte:

A cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város

– mondta. Kiemelte, ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat. A feladatok közé sorolta az utak rendbehozatalát, valamint a közszolgáltatások biztosítását, és hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöbölése.