Trócsányi László szerint nincs veszélyben a bírák függetlensége

A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban a igazságügyi miniszter elmondta, bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében tesznek, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen. Trócsányi László elmondta,

Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor.

A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti, nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik – húzta alá. Elmondta, a bizottság elismerte, hogy az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint Magyarországon.

A miniszter közölte:

a közigazgatási bíróságok olyan független bíróságok, amelyek az eléjük kerülő közigazgatási jogvitákban hoznak döntéseket. A Velencei Bizottság Magyarország esetében is elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát.

A miniszter hozzátette, Európa több országában a bíróságok igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik, természetesen kellő garanciarendszer kiépítésével. A miniszteri igazgatás pedig azt jelenti – mondta –, hogy a miniszter felelős az igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, különösen a közigazgatási bíróságok költségvetéséért, amelynek tervezetét a tárca állítja össze és az igazságügyi miniszter nyújtja be az Országgyűléshez. Fontos feladata a miniszternek a bírói státusok számának meghatározása, valamint ő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az új bírák kinevezésére.

A bérrendezésről elmondta, a 2020-as költségvetés tervezésénél kiemelten kell foglalkozni ezzel. Közölte, hogy

úgy gondolja, semmi akadálya annak, hogy 2020. január 1-jével megtörténjen a bírói illetményrendezés.

Az európai parlamenti választásokról közölte, megtiszteltetésnek veszi az uniós szerepkörre vonatkozó felkérést, „és ha a májusi választás után az a feladat vár rám, hogy az európai színtéren képviseljem hazámat, akkor nem fogok kitérni előle. Igyekszem helytállni és mindent megtenni egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért.”