Az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportjának (GRECO) jelentései szerint előrelépés történt egyebek mellett az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén. Az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásokat illetően azonban megállapították, hogy az ajánlásokkal ellentétben továbbra sem a közvetlen hierarchikus struktúrán kívül folytatják le ezeket. Nem történt előrelépés a főügyész hivatali ideje meghosszabbításának, és az ügyészek túl erős mentelmi jogának tekintetében sem – írták. Mint közölték, a pártok finanszírozásának átláthatósága terén szintén fejlődés állt be, a magyar hatóságok lépéseket tettek például a pártnyilvántartás átláthatóságának és naprakészségének biztosítása, valamint a pártok jövedelemforrásainak tisztázása érdekében. A finanszírozás átláthatóságával kapcsolatos általános helyzet viszont nagyrészt változatlan maradt – állapították meg.
Kiemelték, hogy bár jelentős késéssel,
de a magyar hatóságok engedélyezték a decemberi, valamint két másik, 2017-es, a pártfinanszírozás átláthatóságáról,
valamint a magyar parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében esetlegesen megjelenő korrupció megelőzéséről szóló jelentés közzétételét. Megállapításuk szerint a négy évvel ezelőtt átadott 18 ajánlás közül az illetékes hatóságok ötöt hajtottak végre kielégítő mértékben.
Határozott intézkedéseket várnak
A GRECO jelentésében felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében, ideértve a lobbistákkal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályok bevezetését is. Alkossanak viselkedési kódexet a parlamenti képviselők számára, különösen azokra a helyzetekre vonatkozóan, amelyek összeférhetetlenséghez vezethetnek. Írják elő az összeférhetetlenség eseti megállapításának követelményét. Alkossák meg a vagyonnyilatkozatok egységes formáját. Vizsgálják felül a parlamenti képviselők kiterjedt mentelmi jogát. Végül dolgozzák ki a viselkedési kódex betartatásának, az összeférhetetlenségnek és a vagyonnyilatkozatoknak a hatékony ellenőrzését – írták.
A bírókkal kapcsolatban a szakértők azt állapították meg, hogy nem történt előrelépés a GRECO ajánlásaival kapcsolatban. Véleményük szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatásköre – beleértve a bírók kinevezésének és előléptetésének folyamatát – továbbra is különös jelentőséggel bír.
A GRECO ezen a területen aggodalommal veszi tudomásul azokat a fejleményeket, amelyek a legutóbbi megfelelőségi jelentés elfogadása óta történtek Magyarországon. Ezek közé tartozik, hogy állítások szerint nyomás nehezedik az Országos Bírói Tanács (OBT) egyes tagjaira, és hogy kihívások érték az OBT legitimitását. A GRECO nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy tekintsék fontosnak ezeket az ügyeket az igazságszolgáltatás függetlenségének hatékonyabb védelme érdekében
– áll a jelentésben.
A GRECO arra a következtetésre jutott, hogy a korrupció elleni küzdelem a magyar parlamentben és az igazságszolgáltatásban továbbra sem kielégítő, ezért az országot e területeken továbbra is kötelezettségszegési eljárás alatt kell tartani.
Számos EU-tagállam előtt hazánk
A kormány fontos eredménynek tekinti, hogy Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek – ez már a belügyminisztérium honlapján olvasható, ahol egyébként elérhetőek a jelentések is. Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot, írják. A kormány az ajánlások átültetése során minden esetben az ország érdekeinek megfelelően jár el. Éppen ezért fenntartja a jogot arra, hogy véleménykülönbségek esetén saját álláspontját érvényesítse. A korrupció elleni fellépés közös érdek, ezért a kormány a továbbiakban is együttműködésre törekszik a GRECO képviselőivel, hangsúlyozzák. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy az erről szóló párbeszéd a kettős mérce és a politikai vádaskodások helyett a szakmai érveken és a tényeken alapuljon, teszik hozzá.
A kormány számos intézkedést hozott a korrupció visszaszorítására.
