Online pörög leginkább a zeneipar
Idén is közé tették a szokásos, éves zeneipari jelentést, az IFPI Global Music Report, az Artisjus, az EJI és a Mahasz saját adatai, valamint a nyilvánosan elérhető rádióhallgatottsági adatok alapján készült tájékoztatóból kiderül, hogy
a hangfelvétel-iparág 9,7 százalékot nőtt 2018-ban – ez az IFPI által mért legnagyobb éves növekedés eddig.
A folyamatos növekedés ráadásul már négy éve tart. A digitális és a jogkezelési szegmens nőtt, a fizikai szegmens tovább csökkent.
A hazai hangfelvétel-iparág (benne a hangfelvétel-kiadói bevételeken túl a releváns szerzői és előadói jogdíjakkal) komoly növekedést mutatott az előző években, hiszen a 2017-es évhez viszonyítva valamivel több mint 1 milliárd forinttal magasabb eredménnyel zárta a 2018-as évet, ami 5,6 százalékos növekedést jelent 2017-hez viszonyítva. Ennek a növekedésnek legnagyobb része a digitális értékesítések emelkedéséhez köthető, amely érték 0,8 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, ami
több mint 50 százalékos növekedést jelent.
A jogkezelési szegmens szintén növekedett az előző évhez képest, bár csekélyebb mértékben, mint az értékesítési oldal – összesen 0,15 milliárd forinttal –, ami körülbelül 1 százalékos növekedést jelent. Ez is javarészt az Artisjus által kezelt jogdíjak közel 3 százalékos növekedéséhez köthető, hiszen az EJI és a Mahasz által kezelt jogdíjak összege kismértékben, de csökkent.
Férfidominancia a szerzőknél
A ProArt Zeneipari jelentés 2019 szerint az Artisjus által közvetlenül képviselt, még élő szerzők száma körülbelül 30 ezer fő. A regisztrált zenészek között erősen felülreprezentáltak a férfiak:
a szerzők 83 százaléka, az előadóművészek 79 százaléka férfi.
Életkorukat tekintve pedig a zenészek 55 százalékát a 30–50 év közöttiek adják mind a szerzők, mind az előadók között.
Az Artisjusnál évente körülbelül 1200 új szerző regisztrál. Az új regisztrálók között évről évre egyre több a nő, 2018-ban már 21 százalék. Emellett az új regisztrálók között többségben vannak a 30 alattiak, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő.
Kevesen kapnak igazán sok pénzt
A 2018-as évben körülbelül 20 százalékkal nagyobb jogdíjtömeg került felosztásra a szerzők között, mint az előző években. Közel 9 ezer szerző számára állapított meg az Artisjus legalább 1000 forintos éves jogdíjat. Az 1 milliós vagy nagyobb jogdíjú szerzők száma 588-ról 684-re nőtt,
127-en pedig legalább 5 milliós szerzői jogdíjra számíthattak.
A 127 közül 10 már nem élő szerző, az élők átlagéletkora 52 év, vagyis jellemzően idősebb, és 94 százalékban férfi szerzőkről van szó.
A jogdíjak óriási szórása annak is tulajdonítható, hogy a (regisztrált) szerzemények számában szintén hatalmas a szórás. Bár vannak olyan szerzők, akik egyetlen szerzeménnyel is be tudtak kerülni a legalább 1000 forintra jogosultak közé, nem ez a jellemző: még az éves szinten 1-10 ezer forint közötti jogdíjat keresők is átlagosan 19 regisztrált szerzeménnyel rendelkeznek, a művek száma pedig a jogdíjjal együtt meredeken nő: a legjobban kereső (5 millió forint fölötti jogdíjra jogosult) szerzők körében a regisztrált szerzemények átlagos száma 380, ami azt mutatja, hogy a magas jogdíjak mögött rengeteg munka, a legmagasabb jogdíjak mögött pedig egy egész életmű van.
Nem elég menőnek lenni
A nyolc vizsgált hangfelvételtípusból a top előadó új dala hozta a legtöbb jogdíjat 2018-ban, több mint kétszer annyit, mint a top előadó korábbi slágere. A második legmagasabb jogdíj a népszerű új előadó mindenhol forgó slágere után került megállapításra. A korábbi slágerek szintén komoly jogdíjra számíthatnak, amennyiben befutott külföldi vagy hazai előadókról van szó. A népszerű előadó új dala kevesebb jogdíjat termelt, mint a top előadó korábbi slágere.
A hangfelvételek értékesítésének növekedése kismértékben együtt járt a kiadói piac átrendeződésével. A fizikai szegmensben tovább növekedett a hazai kiadók részesedése: a Mahasz-tag hazai kiadók részesedése 52 százalékról 58 százalékra nőtt, míg a többi hazai kiadó is növelte részesedését 3 százalékkal. Ez együtt járt a major kiadók részesedésének 4 százalékos csökkenésével (a tavalyi eredményeikhez képest). A digitális értékesítés egésze 52 százalékkal növekedett.
Továbbra is a major nemzetközi kiadók hangfelvételeit értékesítik a legnagyobb arányban, ezekhez a kiadókhoz köthető az értékesítés 70 százaléka,
ami viszont 4 százalékos csökkenés az előző évi részesedésükhöz képest (74 százalék). A különbségen a többi kiadótípus osztozik, a nem Mahasz-tag hazai kiadók részesedése például 2 százalékról 4 százalékra növekedett a tavalyi évhez képest.
Kilőtt a digitális értékesítés
A fizikai szegmens növekedését leginkább a vinyl hanglemezek okozták, amelyek értékesítése 32 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Emellett a CD-eladások is kismértékben (4 százalékkal) nőni tudtak.
A digitális értékesítés növekedését az audio- és videostreaming együtt hajtja: az audiostreaming 57 százalékot, a videostreaming (YouTube) pedig 59 százalékot nőtt 2017-hez képest.
Tarol a Retro Rádió
A Class FM megszűnése utáni vákuumot egy ideig a Petőfi Rádió töltötte ki, 2017 utolsó negyedévére 1,8 milliónál is több hallgatóval rendelkezett egy átlagos napon. 2017 decemberében azonban elindult a Retro Rádió, ami egy évvel később már az ország leghallgatottabb országos rádióadója lett, a Petőfi pedig a második helyre szorult.
A Retro Rádió megjelenésével minden rádió veszített hallgatókat, a Petőfi, a Rádió 1 és a Music FM 25–30 százalékot, a Sláger FM azonban közel a felére esett vissza.
Csökkent a koncertek száma
Az Artisjus nyilvántartása szerint 2018-ban összesen 48,2 ezer koncert volt Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége (ahogy 2017-ben is) könnyűzenei koncert (45,2 ezer). A könnyűzenei fellépések száma 2017-hez képest 10,5 százalékos csökkenést mutat. Ez a csökkenés túlnyomórészt a belépőjegy nélküli koncertekből származik. Az ingyenes koncertek csökkenését a legnagyobb mértékben a falunapok fellépőszámának csökkenése okozza.
A koncertek többsége ingyenes Magyarországon, mindössze 43 százalékért kellett fizetnie a közönségnek. Budapesten ugyanakkor a koncertek több mint fele, a megyeszékhelyeken épp a fele fizetős. A községekben a koncertek 72 százaléka ingyenes volt, ami jórészt a falunapok keretén belül rendezett koncerteknek tulajdonítható.
(Borítókép: Shutterstock)
