A Európai Bizottsághoz még 2015-ben panasz érkezett a dohányipari vállalkozásokat terhelő új miatt, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése
az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek.
A bizottság szerint
a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak.
Hasonlóképpen, az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.
Juliane Kokott főtanácsnok közölte, hogy a törvényszék a megtámadott ítéletében két tényezőt tekintett a bizottság a felfüggesztő rendelkezések meghozatalára vonatkozó határozatainak az indokaként. Egyrészt a bizottság arra támaszkodott, hogy Magyarország vitatta az általa bevezetett adójogi jellegű intézkedések támogatásjellegét. Másrészt Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárást megelőzően annak ellenére nem foglalt állást a tervezett felfüggesztő rendelkezésekkel kapcsolatban, hogy erre lehetősége volt.
Márpedig a főtanácsnok szerint
e két tényező nem ad elegendő indokot a bizottság azon félelmét illetően, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére annak befejezése előtt folytatni szándékozta a szóban forgó nemzeti intézkedések végrehajtását.
A főtanácsnok emlékeztet arra, hogy 2016. július 4-én a Bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a jelen ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. A Európai Bizottság a végleges határozatokban megerősítette az ez utóbbi határozatokban előzetes jelleggel elvégzett értékelést, és megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak.
