A népességcsökkenés hosszabb távú megállításához feltétlenül szükség lenne a gyermekek számának emelkedésére. A Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent tanulmányának legoptimistább becslése szerint a szülőképes korú nőknek a következő 13 évben átlagosan 2,1 gyermeket kellene vállalniuk. Ez évi 89,8 ezerről 102,5 ezerre emelné a születésszámot. Idén januárban a teljes termékenységi arányszám 1,60 volt Magyarországon, amivel egyébként megelőztük az uniós átlagot. Decemberben 1,53 volt a mutató.
A Központi Statisztikai Hivatal tanulmányában szereplő egyéb becslések szerint
2025-ig a termékenységnek mintegy 10 százalékkal, 1,63-ra, 2033-ig pedig 24 százalékkal, 1,84-ra kellene emelkednie ahhoz, hogy a jelenlegi, nem túl magas születésszám fennmaradjon, és hogy ellensúlyozni lehessen a szülőképes korú nők létszámcsökkenését.
Vagyis a szülőképes korú nőknek átlagosan 1,6 gyerek helyett legalább 1,8 gyereket kellene vállalniuk. Azt is kiemelik, hogy ha nem sikerül elmozdulni a mostani termékenységi szintről, és a reprodukciós deficit tartóssá válna, akkor a szülői és a gyermeknemzedékek egyensúlytalansága egy olyan negatív spirált indítana el, amelyben egyre csökkenő számú szülőképes korú nő egyre kevesebb gyermeket hozna világra, és ez a népesség lélekszámának gyorsuló ütemű csökkenésével járna együtt.
A tanulmány kitér arra is, hogy az elkövetkező időben folytatódik a szülőképes korú nők számának visszaesése: 2033-ig a 15–49 éves nők száma 404 ezerrel, 18,3 százalékkal csökken. Ezen belül a legnagyobb mértékben a 40–49 évesek aránya esik vissza, mintegy 23 százalékkal.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
